Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-845. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

845. szám. 515 vagy öntudatlanul ott bujkál Kacsóh Bálint kapkodásaiban.« »Kacsóh Bálint teremtette meg a visszaélések tömény rendszerét, a legsötétebb bizantinizmust, az ordítással, durvasággal, kirúgással és felfelé való hízelkedéssel vezetett árkormánybiztossági rendszert. Ö képviselte az ál-gentry politizáló, felületes, tudatlan, törtető köztisztviselőt, aki alatt szükségképpen szétzüllik minden fegyelem.« »Tudom, hogy mily egyszerű dolog a legcsapnivalóbb hivatalt is az egekbe feldicsérni. Minden buta, korlátolt és káros intézkedést utólag nagyképűen és tudományosan meg lehet magyarázni és nálunk külön művészetté fajult az ilyen utólagos igazolás.« II. ». . ., a zsírellátás kacsóhi kezelése valóságos rémregény, a kontárság és a szabotázs művészete«. »Tízezrével hajtották Magyarországon a vágóhídra a félhízott és vemhes sertéseket és ez a rendszer a tenyészállatokat, de az egész állományt kipusztította. A szarvasmarha-export terén véghezvitt árpolitikája katasztrofálisnak bizonyult.« »Kacsóh Bálintot nem hallgatják ki ebben az ügyben és ő ily módon megvárhatja alantasának, Szabó László főrevizornak perében hozott ítéletet, s ő csak e bírói eljárás végén igazítja majd hozzá az akkori helyzethez és szükséglethez a teendő vallomását. »Kacsóh Bálint nem odavaló ember, a csörtetőkról értékes férfiak beszéljenek ebben az országban és ne a csörtetőknél is jelentéktelenebb senkik.« A két cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3.§. 2. bekezdésének 1. és 2. pontja szerint minősülő, valamint a 9. §. 6. pontja értelmében Kacsóh Bálint m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi államtitkár sérelmére sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazást 1941. évi július hó 22. napján 18.679/1941. ein. K. K. M. szám alatt megadta. A szóbanforgó két hírlapi közlemény névtelenül jelent meg. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a szóbanforgó sajtóközlemények szerzője s közzétevője Rajniss Ferenc s a cikkeket Kóródy Tibor diktálta le a kéziratból. Nevezett képviselőknek, mint az St. 35. §-a értelmében felelős szerzőknek mentelmi jogát a mentelmi bizottság 728. számú jelentése alapján a képviselőház 1942. október hó 29. napján tartott ülésében hozott határozatával ebben az ügyben már felfüggesztette^ A mentelmi jog felfüggesztése után kihallgatott Kóródy Tibor országgyűlési képviselő előadta, hogy a közlemények leírására és közlésére Maróthy Károly országgyűlési képviselő mint a »Pesti Újság« című politikai napilap felelős szerkesztője határozott utasítást adott. Ennélfogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Maróthy Károly országgyűlési képviselőt mint felelős szerkesztőt is terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A mentelmi bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1943. évi november hó 29. napján tartott ülésében. Mezey Lajos s. &., a mentelmi bizottság elnöke. vitéz Váczy György s. h., a mentelmi bizottság előadója, 65*