Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 169 rostaalj, pajzstetves gyümölcsfacsemete). Hasonlóképpen lehetőséget kell bizto­sítani arra is, hogy fertőzött növényekkel, növényrészekkel vagy növényi termé­kekkel érintkező anyagok, eszközök (lapátok, kanalak, ládák, csomagoló anyagok stb.), helyiségek, raktárak és magtárak tekintetében is el lehessen rendelni a meg­tisztítást és fertőtlenítést. A 8. §-koz. A kártételek megelőzése érdekében gondoskodni kell arról is, hogy olyan területen, amely fertőzött vagy fertőzöttsógre gyanús, illetve fertőzés által veszélyeztetett, a kártevő várható megjelenése idejében megfigyelő szolgálat létesíttessék. Ily megfigyelő szolgálatról már a marokkói sáska irtásáról szóló 1907 : XXXI. törvénycikk is gondoskodott. A törvényjavaslat szerint ezt a megfigyelő szolgálatot községekben a gazda­sági elöljáró végzi. Ezért e feladat ellátása különösebb személyi vagy anyagi megterhelést nem jelent. A 9. §-hoz. Vannak esetek, amikor valamely kártevő ellen eredményesen küzdeni nem lehet, mert a kártevő életmódjának minden részlete nem ismeretes és így megfelelő védekezési mód nem dolgozható ki. Ilyen esetben csak úgy lehet a kártevőt ártalmatlanná tenni, ha a fertőzött, fertőzöttségre gyanús vagy fer­tőzés által veszélyeztetett területen a kártevő gazdanövényét — vagyis amelyek­ből táplálkozik, amelyeken élősködik — bizonyos ideig nem termesztik és ezáltal a kártevő kiéhezik. Felhatalmazást kell tehát adni a földmívelósügyi miniszternek, hogy növényegészségügyi vetésforgó betartását, valamint meghatározott talaj­művelést és növényápolást rendelhessen el, vagy pedig bizonyos növénynemek, növényfajták elültetését, illetve elvetését megtilthassa. Hasonló rendelkezést tartalmaz egyébként már a marokkói sáska irtásáról szóló 1907 : XXXI. törvény­cikk is. Nehogy azonban túlzott rendelkezések lássanak napvilágot, a javaslat szerint a rendelkezés kiadása előtt a mezőgazdasági érdekképviseletet általában meg­kell hallgatni. Gondoskodni kell emellett arról is, hogy ha bizonyos növények termesztésé­nek eltiltásával a birtokosok súlyosan károsodnának, a földmívelésügyi miniszter kártalanítást adhasson. A 10. §-hoz. A kártevők elterjesztése legkönnyebben a kiültetésre szánt fer­tőzött növényegyedekkel történik. Szükséges tehát a növények szaporításával és nemesítésével foglalkozó telepek (faiskolai telepek, üvegházak, tenyészházak, stb.) növényegészségügyi ellenőrzés alá vétele, amire a római nemzetközi növény­védelmi egyezmény is kötelez. A részletes szabályozásra a földmívelésügyi mi­niszter kap felhatalmazást, mert a szükséges rendplkezéseknek a kártevők min­denkori megjelenéséhez, illetőleg elterjedéséhez kell igazodnia. A növénytermesztést elemi csapásként veszélyeztető kártevők elfojtásáról. A 11. §-hoz. Olyan esetekben, amikor egy kártevő, amely esetleg az országban még meg sem honosodott, oly tömegben jelenik meg, hogy a növénytermesztést vagy annak egyes ágát nagymértékben veszélyezteti, a kártevő leküzdésével járó irtó és védekező munkálatok elvégzése az állam feladatát kell, hogy képezzék. Pl. ha a kolorádói burgonyabogár az ország területén bárhol megjelenik, annak ártalmatlanná tétele állami közfeladat. Ilyen esetekben ugyanis gyors beavat­kozásra és szakszerű munkára van szükség, ezért nem lehet a védekezés végre­hajtását az érdekelt gazdaközönségre bízni, akik az irtás és a védekezés módo­zatait rendszerint nem is ismerik. Az elemi csapásként veszélyeztető kártevők elfojtására irányuló irtó és véde­Képviselőházi iromány. 1939—194-1. X. kötet. - 22

Next

/
Thumbnails
Contents