Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

780. szám. 167 egészségügyi szolgálat« lett. Ennek a tudományos és kísérletező szerve a m. kir. Növény egészségügyi Intézet, gyakorlati központja pedig a m. kir. Növény egész­ségügyi Szolgálat. Vidéki szervekként 68 m. kir. növény egészségügyi körzet működik, egyik-másik laboratoriummal felszerelve, a körzeteken belül pedig mintegy 4.600 növény egészségügyi helyi megbizott látja el a növényegészségügyi hírszolgálatot. Amint a fentebbiekből kitűnik — és amint arra már az előbbiekben rámu­tattam — a növényegészségügyre vonatkozóan több törvény és számos (kb. 350) rendelet van hatályban, pl. az is előfordul, hogy egy tárgyban 10—15 rendelet is életben van. Ez azután azt eredményezi, hogy a rendeletekben a közigazgatási hatóságok nem tudtak kiigazodni, ami miatt a végrehajtás sok kívánnivalót hagyott maga után. 5. A törvényjavaslat megalkotásánál mindenekelőtt az az elgondolás vezetett, hogy a növénykártevők leküzdése eredményesebbé tétessék. Szükség van erre azért is, mert amikor a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. törvénycikk a termelés keretét és ütemét kibővíti, akkor gondoskodni kell arról is, hogy az elért eredmények ne vesszenek kárba. Cél az is, hogy a különböző törvényekben és rendeletekben lefektetett növény­egészségügyi elveket, gondolatokat egységes keretbe hozzuk össze. Ehhez a vezér­fonalat a római növényvdelmi, illetőleg növényegészségügyi nemzetközi egyez­ményben foglaltak adták meg, mert az egyezmény részletesen kitűzte azokat az utakat, amelyeken az ahhoz csatlakozó államok növényegészségügyének haladnia kell. A törvényjavaslat természetesen részleteket nem tartalmaz, csak kerettör­vény, mert a természettudomány fejlődése az utóbbi évtizedekben olyan nagy lépésekkel halad előre és olyan felfedezéseket hozhat napvilágra, amelyek úgyszól­ván egyik napról a másikra megváltoztatják a védekező módokat. A törvényjavaslat maga még nem növényegészségügy. Azt át kell ültetni a gyakorlati életbe, hogy annak minden gondolata valósággá váljék. S ha a növény­egészségügy minden vonalon a növénytermesztés támogatója és biztosítója lesz, akkor a gazda nemcsak azt fogja szántóföldjén learatni, gyümölcsösében leszedni és szőlőjében leszüretelni, amit a számos növény betegség, valamint állati és növényi eredetű kártevő neki meghagyott, hanem azt, amit fáradságos munkája eredmé­nyeként meg is érdemel. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. A növényegészségügyről általában. Az 1. §-hoz. Ez a §. állapítja meg mindazokat a feladatokat, amelyek a növény­egészségügy körébe tartoznak. / A 2. §-hoz. Ez a §. a növényegészségügy felsőfokú felügyeletét és ellenőrzését a földmívelésügyi miniszter ügykörébe utalja. A 3. §-hoz. E §-ban foglalt rendelkezések szerint a növényegészségügy kiter­jed a növénytermesztés minden ágára, kivéve az erdőt, amelynek kártevőire az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. t.-c. foglal magában megfelelő rendelkezéseket. Az erdőgazdasági növények azonban, ha azok nem képeznek összefüggő növényállományt (erdőt), hanem más növényzettel beültetett, vagy betelepített területen (gazdasági udvar, mesgyék, utak, sfc'b. mentén vagy kertek­ben, parkokban) egyesével vagy csoportosan állanak, vagy pedig még faiskolában, csemetekertben kitenyésztés (szaporítás, nemesítés) alatt vannak, a jelén törvény­javaslat hatálya alá tartoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents