Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.
Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről
780. szám. 165 kiadja a marokkói sáska elleni védekezésre vonatkozó első rendelkezéseket. Az 1891. évben a gyümölcsösökben évről-évre mutatkozó fehér galagonya és sárgafaru pille hernyófészkeinek, a gyapjas pille és a gyűrűs pille petéinek irtását rendeli N el a földmívelésügyi miniszter. Az 1894. évben alkotta meg a törvényhozás a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. törvénycikket. E törvény a termesztési és üzemi kérdéseken kívül foglalkozik a kártékony állatok és növények irtásával, valamint a hasznos állatok oltalmazásával. Ennek a törvénynek a végrehajtási utasítása (48.000/1894. F. M. számú rendelet) az előbb említett rendeleteknek a hatályon kívül helyezésével kötelezővé teszi a hernyóknak, hernyófészkeknek, petecsomóknak, a cserebogárnak, a szerbtövisnek, továbbá a lóherét és lucernát pusztító arankának, valamint egyéb gyomoknak és gazoknak az irtását. Ez a mezőgazdaságról és mezőréndőrségről szóló törvény tulajdonképpen á mai egész növényegészségügyünknek az alapja. A törvénynek az 58. §-a felhatalmazást ad a földmívelésügyi miniszternek arra, hogy a mezőgazdaság érdekében káros állatok vagy növények irtása tekintetében rendeleti úton intézkedhessek. Ennek a felhatalmazásnak az alapján számos rendelet jelent meg, amely rendeletek a növénykártevők elleni védekezést vagy a kártevők irtását teszik kötelezővé. így az 1899. évben az almafát károsító vértetű, az 1902. évben a darazsak irtására, az 1908. évben a répabarkó és a hamvas vincellérbogár, valamint az 1914. évben a hesszeni légy elleni védekezésre, az 1915. évben az iskolás gyermekeknek a cserebogár szedésére való igénybevételére, az 1920. évben a fekete gabonarozsda gazdanövényeinek, úgymint a sóskaborbolya és a mahónia-bokroknak irtására, az 1922. évben a hagymafonálféreg elleni védekezésre, az 1924. évben az alma, körte, dió, stb. férgesedését okozó almamoly, továbbá az összes gyümölcsnemeket, de különösén a meggyet és kajszit pusztító gyümölcspenész (monilia), az almát ós körtét károsító varasodás (fusicladium), a bábaszilva, táskaszilva elleni védekezésre, illetőleg a gyümölcsfák tisztogatására és ápolására, az 1917, illetőleg az 1926. években a kukoricamoly elleni védekezésre, az 1926. évben a pézsmapocok irtására, az 1929. évben a fiatal facsemetéket károsító gyökérgolyva, az 1932. évben a kaliforniai pajzstetű, az 1934. évben a vetési bagolypille és az 1938. évben a lencse-, borsó- ós bükkönyzsizsik elleni kötelező védekezésre vonatkozó rendelkezések adattak ki. Az említett mezőgazdasági és mezőrendőri törvény alapján figyelmeztető körrendeleteket adott ki a földmívelésügyi miniszter az 1913. évben a mezei pocok, az 1923. évben az ürge és a hörcsög irtására, valamint a gabonaüszög elleni védekezésre, az 1929. évben a lucernabogárnak, az 1934. évben a gabonapoloskának ós az 1935. évben a zsizsikbogaraknak a kártétele elleni védekezésre. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvény 56. §-a felhatalmazást adott a földmívelésügyi miniszternek arra is, hogy ha a kártékony növények vagy rovarok elhurcolása által valamely növénytermesztési ág veszélyeztetnék, a növények, növényrészek, gyümölcsök vagy magvak forgalmát megtilthatja vagy korlátozhatja. Ennek a felhatalmazásnak az alapján szabályoztatott az 1930. évben az árpa és az 1931* évben a különböző hagyma ós hagymamag behozatala, az 1932. és 1935. években a faiskolák és faiskolai lerakatok növényegészségügyi ellenőrzés alá vétele, a faiskolai termesztvények belföldi forgalombahozatala, 1936. évben ezek piaci árusításának korlátozása, továbbá a rovarkártevők és gabonabetegségek elhurcolásának megakadályozására az 1934. évben a kivitelre szánt gyümölcsszállítmányok kötelező növényegészségügyi ellenőrző vizsgálata* A fentiek szerint tehát a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 : XII. törvénycikk alapján a különböző rendeleteknek egész tömege látott nap
