Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.
Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről
156 780. szám. község lakosságát a kártevők leküzdéséhez szükséges eszközökkel és fogatokkal (járóművekkel) közerőként kirendelheti. 18. §. Ha a kártevők elhurcolása a növénytermesztést vagy annak egyes ágát veszélyezteti, a földmívelésügyi miniszter a 12. §-ban megállapított korlátozásokat, illetőleg tilalmakat elrendelheti. 19. §. Az illetékes m. kir. növényegészségügyi felügyelő a községi elöljáróság (polgármester) közben jötté vei elrendelheti az olyan növény haladéktalan kiirtását és megsemmisítését, amelynek kártevőtől fertőzöttsége növényegészségügyi szempontból közveszélyes. Ha az irtásra kötelezett a kiirtást vagy megsemmisítést megtagadja vagy azt haladéktalanul nem hajtja végre, az irtást vagy megsemmisítést — a mulasztó költségére — a községi elöljáróság (polgármester) hajtatja végre. A mulasztót terhelő költségeket közigazgatási úton kell behajtani. A felmerült költségek előlegezése és a behajthatatlan költségek viselése tekintetében a 16. §. második bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. , 20. §* Ha a fertőzöttség valamely terület növényállományán összefüggően jelentkezik és közveszéllyel jár, a földmívelésügyi miniszter a fertőzött területet növényegészségügyi zár alá helyezheti. Ha a rendelkezés a termesztést vagy a forgalmat jelentősebb mértékben érinti és a késedelem veszéllyel nem jár, a rendelkezés megtétele előtt a mezőgazdasági érdekképviseletet meg kell hallgatni. A növény egészségügyi zár alá helyezett területen a földmívelésügyi miniszter a 12. §-ban említett rendelkezéseket alkalmazhatja, valamint elrendelheti a fertőzött növényállomány teljés kiirtását. A kiirtásért az államkincstár ellen kártérítési követelésnek helye nincsen. Különös méltánylást érdemlő esetekben, ha a foganatosított intézkedés súlyos károsodást idéz elő, a felmerült károkat a földmívelésügyi miniszter egészen vagy részben : megtérítheti. Az irtás költségeinek viselése és a munkálatok elvégzése tekintetében a 11. §. harmadik és negyedik bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. 21. §. Olyan egyesületet vagy szövetkezetet, amely kártevők irtását vagy a kártévők elleni védekezést tűzi ki célul, csak azoknak az ingatlanoknak a birtokosai alakíthatnak, akik a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról szóló 1938 : XXXI t.-c. 2. §-ában említett hegyközségek kötelékébe nem tartoznak. Ezeknek az egyesületeknek vagy szövetkezeteknek a megalakítását a földmívelésügyi miniszternek be kell jelenteni, aki azok tevékenységét növényegészségügyi tekintetben ellenőrzi. VI. Fejezet. A növényvédő szerekről, eszközökről és gépekről. 22. §. A jelen törvény alkalmazása szempontjából növényvédő szernek kell tekinteni minden olyan szilárd, folyékony vagy légnemű anyagot, amely kifejezetten kártevők irtására, távoltartására, vagy kártevőktől fertőzött növény, növényrész, vagy növényi termék egészségének megvédésére, illetőleg helyreállítására, továbbá az ilyen anyag hatásának fokozására alkalmas. Növényvédő eszközöknek vagy gépnek kell tekinteni minden olyan készítményt, vagy készüléket, amely kifejezetten kártevők szakszerű irtására, távoltartására vagy összefogására, továbbá kártevőktől fertőzött növény, növényrész, vagy növényi termék eltávolítására, megsemmisítésére, vagy azok egészségének helyreállítására alkalmas. 23. j§. A növényvédő szerek a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. törvénycikk hatálya alá nem tartoznak. Növényvédő szerként csak azt az anyagot szabad forgalombahozni, amit