Képviselőházi irományok, 1939. IX. kötet • 721-777., XI-XII. sz.

Irományszámok - 1939-724. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

724. szám. 23 6. Garszonlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát és legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák —ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethet ők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszonlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az Összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem használható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 cm. vastag betonburkolatot kell alkalmazni. 12. Az épületet cseréppel, palával, vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből, vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellencrzini azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott épitési tervnek megfelel-e. V. (1) Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú Hivatalos Összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olyképpen módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás