Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-633. Törvényjavaslat a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről

633. szám. 71 országgyűlési képviselőválasztáson kivül nem lehet alkalmazni, mert a képviselőválasztasi eljárás egyes részletes rendelkezéseivel vannak elválaszthatatlan összefüggésben. A választó jogosulatlan befolyásolása. A 8. §-hoz. Az 1938 : XIX. t.-c. 174. §-ának első bekezdése szerint »vétséget követ el, aki abból a célból, hogy a választó a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (1878 : V. t.-c. 78. §.) szóval vagy tettel bántalmazza, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sújtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal, vagy pedig becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti«. Ez a rendelkezés abban különbözik az 1925 : XXVI. t.-c. 144. §-ának első bekezdésétől, hogy ennek az utóbbinak bevezető — a bűncselekmény célzatát megjelölő — szavai a következőképpen hangzottak: »aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre (lajstromra) szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék . . .« Tehát az új törvény szerint, a régi jogállapottal ellentétben, büntetlen marad, aki a választót nem a szavazástól tartózkodásra, hanem valamely jelöltre vagy lajstromra szavazásra igyekszik jogellenes kényszerítő eszközökkel befolyásolni, vagy pedig arra, hogy a választó ne valamely meghatározott jelöltre vagy lajstromra, hanem másra adja szavazatát. A változtatás abban a feltevésben történt, hogy titkos szavazás mellett a választó jogtalan befolyásolása csak a szavazástól tartózkodásra irányulhat. Ezt a feltevést megcáfolják az 1939. évi választások gyakorlati tapasztalatai, a közigazgatási bírósághoz érkezett panaszok és a bűnvádi eljárásra került ügyek adatai. E részben nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az 1938 : XIX. törvénycikknek XIII. fejezete számos rendelkezésében csak »a 174. §-ban említett célból« elkövetett cselekményt bünteti. így a 176. §. (a választó megvesztegetése), a 178. §. (választónak hivatali hatalommal befolyásolása), a 181. §. (választási vészhír vagy álhír terjesztése), a 182. §. (képviselőjelöltről valótlanság terjesztése). Eszerint, ha az 1938 : XIX. t.-c. 174. §-át meghagynánk eredeti szűk szövegezésében, a legsúlyosabb visszaéléseknek nyitnánk tárt kaput. Izgatás mellékbüntetése. A 9. §-hoz. Az 1938 : XIX. t.-c. 184. §-a szerint bűntett miatt kell büntetni azt, aki az 1878 : V. t.-c. 171. §-áb

an meghatározott cselekményt a választókerületben az országgyűlési képviselőválasztás elrendelésétől a választási eljárás befejezéséig követi el. Ez a cselekmény : nyilvános felhívás bűntett vagy vétség elkövetésére. Szemben az 1925 : XXVI. t.-c. 153. §-ával, az 1938 : XIX. t.-c. 184. §-a nem terjeszti ki a súlyosabb minősítést a Btk. 172. §-ában említett izgatásra, azaz arra, amely a törvény, a hatósági rendelkezés, osztály, nemzetiség, hitfelekezet ellen irányul. Ennek oka nyilván az volt, hogy a Btk. 172. §-ába ütköző izgatás az 1938: XIX. t.-c. megalkotásakor az 1912: LXIII. t.-c. 19. §-ának háború idejére szóló rendelkezése folytán amúgy is öt évig terjedhető börtönnel büntetendő bűntett volt. Azonban az 1939 : II. t.-c. 231. §-a az 1912: LXIII. törvénycikket teljes egészében hatályon kívül helyezte, ennek folytán már nem okolható meg, hogy miért tesz a törvény különbséget egyfelől a Btk. 171. §-ába, — másfelől a Btk. izgatási fejezetének valamely más §-ába ütköző bűncselekménynek minősítésére nézve, arra az esetre, ha képviselőválasztás idején követik el.