Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-720. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1939-1940. számadási időszakra szóló zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, - mint a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. I., II. és III. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 362, 423. és 646. számú jelentései tárgyában

720. szám. 661 kedése és ennek folytán a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás elmaradása okozta. A felsorolt okok idézték elő az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulásoknál mutatkozó 5*2 millió P túlkiadást is. A dologi és egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásoknál a túlkiadás 294*5 millió P. Ennek közel egyharmadrészét — 91/4 millió P-t — az állami vas-, acél- és gépgyárak foglalkoztatásának lényegesen kedvezőbb alakulása idézte elő, e túllépést azonban teljes mértékben ellensúlyozza az üzem bevételi előirányzatával szemben elért többlet. Ezenkívül túllépés állott elő az. állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál is, mert az ily szükségletek kielégítését ebben az évben is folytatni kellett. Végül jelentékenyebb Összeget tettek ki a Felvidék és Kárpátalja visszatérésével kapcsolatban ebben a számadási időszakban elszámolt kiadások, valamint ,az . inségenyhítést célzó segélyek. Beruházásokra csszesen 380*8 millió P fordíttatott, vagyis 120*2 millió P-vel több, mint amennyi a költségvetésben és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben előirányzatként jelentkezik. A kiadások említett csoportjainál jelentkező túlkiadásokkal szemben a szer mélyi járandóságok rovatán 24*1, az állami adósságok szolgálatánál pedig 7*2 millió P megtakarítás mutatkozik. Az előirányzatnélküli kiadások a tényleges összes kiadásoknak 4%-át teszik, szemben az előző évi 3%-os és az 1937/38. évi 1*1 %-os eredménnyel. A túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások együttes összegének aránya a tényleges kiadások főösszegéhez az 1937/38. évi 10%-kal és az 1938/39. évi 13'7'%-kal szemben az 1939—1940. számadási időszakban 13*2% volt. A költségvetésben előirányzott bevételekkel szemben a tényleges (lerótt) bevételeknél a visszamaradás 32*8 millió P, a bevételi túlhaladás és az előirányzatnélküli bevételek együttes összege 726*6 millió P, így tehát a tiszta többlet 693*8 millió P volt. Az átfutó kezelés előlegek és idegen pénzek számláján együttvéve 27*2 millió kiadási többlet jelentkezik, amivel szemben az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon, az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan, azonos összegű vagyongyarapodás állott elő. A zárszámadás leltári része az 1939—1940. számadási időszakban épp úgy, mint az előző években, az állami közigazgatást illetően az ingatlanok, a hasznos jogok és az ingó vagyonból a berendezések és felszerelések számláinak kezdőleges és évvégi álladékát, valamint évközi fogyatkozását nem közli. Ezeknek az adatoknak ugyanis átértékelés hiányában gyakorlati jelentőséget tulajdonítani nem lehet, viszont az átértékelési munkálatok megindítása, azaz új értékadatok megállapítása csak akkor vezethet az elérni kívánt célhoz, ha a gazdasági viszonyokban megállapodottság mutatkozik. Minthogy így az 1939—1940. számadási időszakra vonatkozó állami zárszámadás leltári adatai nem teljesek, az ezeken az adatokon alapuló jövedelmi és vagyonmérlegek ezúttal sem voltak elkészíthetők. Az egyes leltári számlákon az 1939—1940. számadási időszak végével jelentkező cselekvő és terhelő vagyonrészek álladékát és* az előző évvégi álladékkal szemben előállott tiszta gyarapodást, illetőleg fogyatkozást az alábbiak tüntetik fel: \