Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-720. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1939-1940. számadási időszakra szóló zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, - mint a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. I., II. és III. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 362, 423. és 646. számú jelentései tárgyában
658 720. szám. A kölcsönbevételek nélkül összesen hiánv Az állami A kölcsönbevételek nélkül összesen hiánv közigazgatásnál üzemeknél Együtt A kölcsönbevételek nélkül összesen hiánv * az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint az előirányzat szerint a tényleges eredmény szerint A kölcsönbevételek nélkül összesen hiánv millió pengő A kölcsönbevételek nélkül összesen hiánv 1.005*6 869-9 729-5 869-9 37-1 28-0 * 1.042*7 869-9 757*5 869-9 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kölcsönbevét eleknél fölösleg .... fölösleg .. E 8y utt Wány .. 1.005*6 869-9 729-5 869-9 37-1 28-0 * 1.042*7 869-9 757*5 869-9 A külön törvényes felhatalmazáson alapuló kölcsönbevét eleknél fölösleg .... fölösleg .. E 8y utt Wány .. 135-7 140*4 371 28-0 172-8 112*4 A valódi kezelésnek ebben az összeállításban kimutatott 112*4 millió P tényleges (pénztári) fölösleggel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy annak kialakulásánál — mint az a fenti összeállításból is kitűnik — a 869-9 millió P-t kitevő kölcsönbe vét elek is közrehatottak. Figyelmen kívül hagyva e kölcsönbevételeket, megállapítható, hogy az államháztartás 1939—1940. számadási időszaki valódi kezelése tulajdonképpen 757*5 millió P pénztári hiánnyal zárult. A tárgyalás alatt álló zárszámadás eredményeinek elbírálásánál, különösképpen pedig azoknak az elmúlt évek eredményeivel egybevetésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni egyfelől azt a körülményt, hogy az 1939 —1940. számadási időszakról szóló zárszámadás nem csupán a Felvidékkel és a Kárpátaljával megnagyobbodott ország háztartásának eredményeiről számol be, hanem adataiban már a keleti és erdélyi országrészek kiadásai is kifejezésre jutnak, másfelől pedig azt, hogy a szóbanforgó zárszámadás nem 12, hanem 18 hónap kezelését öleli fel, annak következtében, hogy a naptári évvel egyező költségvetési évre áttérés folytán az 1939: XVII. t.-cikkel a törvényhozás az 1939. július 1-étől az 1940. év végéig terjedő időre állapította meg az állam költségvetését. Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési törvényben megállapított 129'9 millió P hiánnyal összehasonlítható legyen, az eredményből a kölcsönbevét elekhez hasonlóan ki kell kapcsolni mindazokat a kiadásokat és bevételeket is, amelyek a költségvetésben nem voltak előirányozva, hanem foganatosításukra külön törvények adtak felhatalmazást. Ilyenek például a keleti és erdélyi országrészek kiadásai és bevételei, az Országos nép- és családvédelmi alap javadalmazása stb., melyek együttvéve az állami közigazgatásnál 900*7 millió P, az állami üzemeknél pedig 9*6 millió P, vagyis Összesen 910*3 millió P hiányt okoztak. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, az elébb említett 757*5 millió P pénztári hiány helyett 152*8 mülió P pénztári fölösleg jelentkezik, ami az említett összegű költségvetési hiánnyal és az 1938/39. évi költségvetésről szóló 1938 : XXII. t.-c. 6. §-ában foglaltak alapján áthozott 2*5 millió P beruházási hitelmaradvánnyal, vagyis a 132*4 millió P költségvetési hiánnyal szemben 285*2 millió P-vel kedvezőbb eredményt jelent.
