Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-626. Törvényjavaslat az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezet alapjának növelése tárgyában

626. szám. 43 az intézet szolgáltatásainak céljára szolgáló intézeti járulék (1934 : XXIII. t.-c. 3. §.), ehhez képest a jóléti hozzájárulást is ugyanarra a célra kell és lehet felhasználni, mint az intézeti járulékot. A javaslat alapgondolatából folyó ezt a természetes következményt az 1. §. második bekezdése a szabályozás teljessége érdekében kifejezetten el is rendeli. A 2. §-hoz. A jóléti hozzájárulás összegének meghatározása azokon a megfontolásokon alapul, amelyeket részletesen ismertettem az általános indokolásban. Az a körülmény, hogy a jóléti hozzájárulás az ügyvéd kereseti adójának Összegéhez igazodik, már egymagában biztosítja a jóléti hozzájárulásra kötelezettek egyenletes megterhelését. Az egyenletes megterhelés arányosságát még fokozni kívánják a 2. §-nak azok a rendelkezései, amelyek a jóléti hozzájárulás összegének meghatározásában a kereseti adóalap, tehát az ügyvédi kereset összegével emelkedő méltányos emelkedést alkalmaznak s ezáltal kisebb mértékben terhelik meg a jóléti hozzájárulással a kisebb keresetű ügyvédeket s mérsékelten emelik a hozzájárulás mértékét a nagyobb keresetű ügyvédek tekintetében. A javaslat célszerűségi tekintetekből az igaz ságügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve kibocsátandó rendeletére bízza a jóléti hozzájárulás kivetésére és befizetésére vonatkozó részletes szabályok megállapítását. Ez a szabályozás a lehetőséghez képest gondoskodni fog arról, hogy a jóléti hozzájárulás kivetéséhez szükséges tennivalókat az ügyvédek önkormányzatának szervei végezzék s az állami igazgatás szerveinek megterhelése elkerültessék. A 3. §-hoz. Abból a rendelkezésből, ^hogy a jóléti hozzájárulás az ügyvéd kereseti adójához igazodik, szükségszerűen következik az az egyébként is célszerű szabály, amely szerint a jóléti hozzájárulás abban a naptári évben esedékes, amelyben a kereseti adót kell fizetni. Tekintve pedig azt, hogy a jóléti hozzájárulás az Országos Ügyvédi Gyám-és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának növelésére szolgál és hogy azt ugyanarra a célra kell felhasználni, mint az intézeti járulékot (1. §. második bekezdése), a jóléti hozzájárulás a lefizetés elmulasztásának jogkövetkezményei szempontjából is ugyanolyan megítélés alá esik, mint az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet fedezeti alapjának képzésére szolgáló intézeti járulék. Ezen az alapon rendelkezik a javaslat 3. §-ának második bekezdése akként, hogy a fizetés elmulasztása ugyanazokkal a jogkövetkezményekkel jár, mint az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézeti járulék megfizetésének elmulasztása. Ezeket a jogkövetkezményeket az 1934: XXIII. t.-c. 8. §-a és az 1937 : IV. t.-c. 39. és 57. §-ai határozzák meg. Ezek a jogkövetkezmények az ügyvédi kamarai és az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézeti önkormányzati jogok szünetelésére, az ügyvédi kamarai és ehhez képest az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíj intézeti tagság megszűnésére vonatkoznak és korlátozásokat jelenthetnek az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szolgáltatásai tekintetében is, tehát anélkül, hogy igazgatási nehézségeket vagy egyéb visszásságokat vonnának maguk után, kellő nyomatékuk van a jóléti hozzájárulás megfizetésének biztosítására. A 4. §-hoz. Minthogy a jóléti hozzájárulás kivetésére és befizetésére vonatkozó szabályok meghatározása előkészítő tájékozódásokat tesz szükségessé, a javaslat a törvény hatálybalépését nem meghatározott napban szabja meg, hanem annak megállapítását az érdekelt miniszterek rendeletének meghatározására bízza. Budapest, 1942. évi március hó 20. napján. Dr. Radocsay László s. k., m. kir. igazeágügyminiszter. 6*