Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-653. Törvényjavaslat a honvédelemről szóló 1939:II. törvénycikk, valamint az 1914-1918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek elismeréséről szóló 1938:IV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

653. szám. 341 háborús szolgálata a kinevezés alkalmával a hivatali rangsorolás, szolgálati idő és az ezzel kapcsolatos illetmény-, nyugdíj- és egyéb igények szempontjából úgy tekintessék, mintha katonai szolgálatuknak ezt a tartamát is abban a polgári közszolgálatban töltötték volna, amelyben a katonai szolgálat után alkalmaztattak. Foglalkozik továbbá a javaslat a tűzharcos közszolgálati alkalmazottat ezidőszerint is megillető hadipótlék kérdésével is, amennyiben amellett, hogy az erre igényjogosultak körét kiterjeszti, magát a pótlékot is összegében általában véve — figyelembevéve természetesen a háborús kiadásokkal terhelt államháztartás helyzetét — a lehetőségek keretén belül emeli. Mindezek a rendelkezések — úgy vélem — megnyugvást fognak előidézni az érdekeltek körében, mert hiszen nyilvánvaló, hogy mindezzel az állam az 1938 : IV. t.-c. bevezető szavaiban kifejezett annak a gondolatnak a megvalósítása felé tör, amely szerint a nemzet harcos fiai iránt — a jövendő nemzedékeknek az állampolgári kötelességek önfeláldozó teljesítésére buzdító példaadásul -— háláját a lehetőségeken belül leróni törekszik. Mint új rendelkezést meg kell említenem a tartalékos mérnökökre vonatkozó §-t, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a honvédség szükséglete a tartalékos mérnökök megfelelő kiképzésével ebben az irányban is biztosíttassék s ugyanekkor a mérnökképzés tanulmányi szempontjai s a műegyetemi hallgatók érdekei is kellően szemelőtt tartassanak. Üj rendelkezésként kívánja lehetővé tenni a javaslat azt is, hogy a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálat betöltése előtt a katonai szolgálattal vagy a közérdekű-, úgyszintén a honvédelmi munkaszolgálattal szoros kapcsolatban szerzett sérülés, sebesülés vagy egészségromlás miatt meghalt vagy szolgálatképtelenné vált, valamint a hadifogságba esett vagy eltűnt közszolgálati alkalmazottak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóik ellátásban részesüljenek. Megjegyzem még, hogy a javaslat a hadiműszaki irányítás tökéletesebbé tétele érdekében a hadiműszaki tanács felállítására vonatkozóan immár halaszthatatlanul megvalósítást igénylő rendelkezéseket is tartalmaz. Mind a zsidókat érintő rendelkezésekre, mind a javaslat egyébtárgyú szakaszaira — így a büntetőrendelkezésekre is — a részletes indokolás közelebbről rámutat és az általánosságban mondottakat kellően kiegészíti. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A törvényjavaslat 1. §-a kimondja, hogy zsidók sem leventeképzésben nem részesülnek, sem pedig, mint hadkötelesek a honvédség és csendőrség kötelékében fegyveres szolgálatot nem teljesítenek. A részletes rendelkezéseket a 2., illetőleg a 3. §. tartalmazza. Az 1. •§. határozza meg, hogy a javaslat szempontjából ki minősül zsidónak. Annak megállapításában, hogy a javaslat szempontjából ki a nemzsidó, az 1941 :XV. t.-c. 9. és 16. §-ának a rendelkezései irányadók. A honvédségnek a kellő erkölcsi színvonalon és keresztény nemzeti szempontból magas fokon tartása indokolja, hogy a katonai szolgálat szempontjából is legalább ugyanaz a mérték álljon fenn a zsidókat illetően, mint amely fajvédelmi vonatkozásban érvényesül. Az említett törvény 9. §-ának utolsó bekezdésében érintett személyeket illetően, akik már keresztény vallásban nevelkedtek, a javaslat arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezek nemzsidóknak tekintendők, hacsak nem kötöttek vagy kötnek zsidóval vagy olyan nemzsidóval házasságot, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Ez a meghatározás bővebb ir.dokolá&ra nem