Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-646. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. III. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről

646. szám. 217 A több-kiadásból esik az I. II. a III. félévre (harmadra) P 630.000 47.527 678.327 99 92 gj d KI 3 c}+> 68.975 2,300.000 10.351 100.000 500.000 3,434,049 32 9;í 97 4.112.377 P 96 f 40.000 95.000 70.000 406.500 10.000 46.000 37.400 200.000 . Képviselőházi iromány. 1939—1944 10 11 Indokolások és megjegyzések 1. tétel. A visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen két földgázkutató fúrás telepítésének és üzemben tartásának költségei idézték elő. A kutató és feltáró munkák mielőbbi megindítását a földgáz feltárásához fűződő fontos közgazdasági érdekek indokolták. 2. tétel. A nagybányavidéki állami ércbányákat a románok teljesen kiürítették és az ottlévő összes késztermékeket magukkal vitték. Az üzemenkívüli állapot folytán előállható helyrehozhatatlan károk megakadályozása, valamint a bányamunkások megélhetésének biztosítása miatt, továbbá fontos nemzetgazdasági érdekekből a bányák haladéktalan üzembehelyezéséről gondoskodni kellett. Az előirányzat nélküli kiadást az üzembehelyezéssel és üzembentartással járó személyi, dologi ós üzemi kiadások idézték elő. 3. tétel. Az elmúlt években végzett átalakítási és emeletráépítési miinkálatokkal kapcsolatos többletkiadások egy része a vállalkozókkal történt leszámolások elhúzódása miatt csak a folyó számadási időszakban kerülhetett kifizetésre. 4. tétel. A magyar filmgyártásnak kulturális és gazdasági szempontból indokolt megerősítése és támogatása céljából az állam a Filmipari Alap részére évi 100.000 P állami hozzájárulást biztosított. 5. tétel. A bankszerű fedezettel nem rendelkező kisiparosoknak és kiskereskedőknek kisebb kölcsönökkel való további támogatására az 1935/36. évben 600.000 P-re emelt hitelakció további 500.000 P-vel felemeltetett. A hitelakciót ugyanis a visszacsatolt keleti cs erdélyi országrészen lévő városokra és községekre is ki kellett terjeszteni avégből, hogy az ott lakó és igen rossz gazdasági viszonyok között élő kisiparosok és kiskereskedők, forgótőke, anyag-, áru- és szerszámbeszerzés céljára, bankszerű fedezet nélkül is, kölcsönhöz juthassanak. 6. tétel. A minisztérium épületének a rendkívüli téli időjárás következtében szükségessé vált tatarozásával, valamint a központi fűtőberendezés kazánjainak használhatatlanná vált kicserélésével járó költségek okozták. Növelte a túlkiadást a rendkívüli viszonyok következtében a hivatalos órákon túlterjedő foglalkoztatás miatt jelentkező fűtési és világítási többköltség is. 7. tétel. A területvisszacsatolások folytán a belföldi kiküldetések, a rendkívüli viszonyok miatt megszaporodott kereskedelmi tárgyalások következtében pedig a külföldi kiküldetések költségei az előirányzottnál többet tettek ki. 8. tétel. A belső vendégforgalom fejlesztése érdekében Kárpátalján foganatosított beruházások és az idegenforgalmi intézményeknek a számítottnál nagyobbmérvű támogatása, valamint a külföld hazánk iránti érdeklődésének ébrentartása céljából fokozott propaganda jelentősen emelkedett költségei idézték elő. Növelte a túlkiadást az is, hogy az ország egyes helyein diákotthonok ós diákszállók létesítését kellett lehetővé tenni. 5. tétel. Az ország gépkocsiállományának a számítottnál nagyobb szaporodása okozta. 10. tétel. Az iroda folytatólagos személyi ós dologi kiadásai okozták. 11. tétel. Az állomás működésének megindítása érdekében szükség volt a berendezések és felszerelések kiegészítésére. 12. tétel. A keleti és erdélyi országrész visszacsatolásával járó forgalombővítés szükségessé tette a részvénytársaságnak az előirányzottnál nagyobbmérvű támogatását. , VIII.köte'L . 28