Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
645. szám. 147 a zsidó közép- és nagybirtok Szabolcs, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Riskun és JászNagykun-Szolnok vármegyékben. Birtoknagyságcsoportok szerint vizsgálva az adatokat, azt találjuk, hogy legalacsonyabb a zsidó birtokok aránya (4*6%) az ú. n. nagyobb parasztbirtokok, az 50-—100 kat, holdra terjedő birtokok csoportjában. Legnagyobb ezzel szemben az 500—1000 kat. holdas kategóriákban, ahol az arány rendkívül magasra, 17*8 %-ra emelkedik. Tízezer kat. holdnál nagyobb latifundium alig van zsidók tulajdonában, s az 5.000—10.000 kat. holdas birtokcsoportban is kisebb (6*2 %-osj területi aránynyal voltak 1933-ban képviselve. A legértékesebb középbirtokok számottevő hányadán ellenben zsidó volt a tulajdonos, bizonyságául annak, hogy az ilyen kiterjedésű nemesi birtokok kerültek leginkább zsidókézre. Az egészen nagy birtokok nagyobb tőkeerejükkel, a kisebb birtokok pedig nagyobb ellenállóképességükkel tudtak határt szabni a zsidók földszerző törekvésének. A közölt adatok szerint 1928 és 1933 között a zsidó tulajdonban lévő birtokok területi aránya 10*4 %-ról 10*6 %-ra nőtt. E viszonylagos arányszám növekedésének az az oka, hogy a figyelt öt esztendő alatt a keresztény közép- és nagybirtokok parcellázás folytán több mint 120.000 kat. holdat vesztettek állományukból, ugyanekkor a zsidó földtulajdonosok birtokállománya csak mintegy 4.700 kat. holddal csökkent. Ujabb és részletesebb tájékoztatást nyújtanak a zsidó földbirtokok számbeli és területi megoszlására, valamint mívelési ágankénti elkülönülésére az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás birtokstatisztikai adatai. Az ez alkalommal begyűjtött adatok szerint 1935-ben hazánkban 28.622 zsidó földbirtok volt s a zsidók tulajdonában levő szabadforgalmú földek együttes területe 460.261 kat. holdra terjedt. Az izraelita vallású földtulajdonosok közül magyar állampolgár volt 28.242, külföldi állampolgár pedig 380 személy. Ez az összeírás adott elsőízben tájékozást az 50 kat. holdnál kisebb szabadforgalmú zsidó földbirtokokról is, melyek száma 27.261, kiterjedése pedig 79.128 kat. hold volt. Az 1935. évi birtokstatisztikai felvétel eredményei szerint zsidó magánszemélyek kezén főleg szántóföld és aránylag sok szőlőterület, ellenben viszonylag kevés terméketlen terület és legelő van. Szántóból való részesedésük (65*1 %) az országos szántóterületi arányt (60*7 %) felülmúlja és a zsidóságot illetően még jobb az arányszámok viszonya a szőlőföldek tekintetében (3*8, illetve 2*2%). Hogy a tárgyalt 1935. évi adatok alapján a zsidó földvagyon teljes kiterjedését megközelítő pontossággal megállapíthassuk, az izraelita vallásúak tulajdonában lévő és a mondottak szerint 460.261 kat. holdat kitevő szabadforgalmú birtokhoz hozzá kell adnunk a korlátolt forgalmú birtokokból az izraelita vallásúak tulajdonának számítható ingatlanokat is. A korlátolt forgalmú birtokoknak 1935-ben 4,360.622 kat. holdat kitevő összterületéből az izraelita vallásúaknak főképpen hitelintézeti, részvénytársasági, alapítványi, egyesületi és társulati földvagyonban bírt részesedése — ideszámítva a rájuk jutó illetőségeket is — körülbelül 231.000 kat. holdra — a korlátolt forgalmú birtokok összterületének 5*3 %-ára — becsülhető. Az utóbbi eredményt hozzászámítva a szabadforgalmú földbirtokokra vonatkozó adatokhoz, kitűnik, hogy 1935-ben megközelítően kerek 700.000 kat. hold földbirtok volt zsidó természetes vagy jogi személyek tulajdonában levőnek tekinthető. Ez a földvagyon 4*4 %-os területi részesedésnek felel meg. A közölt adatok birtokában megközelítően kiszámítható, hogy mekkora annak a földterületnek a kiterjedése, amelynek sorsáról az 1939 : IV. törvénycikk rendelkezett. Mindeddig ugyanis csupán az izraelita hit felekezethez tartozók földtulajdonát részleteztük. Márpedig az a fenti 4-4%-os arány, amellyel a zsidók a trianoni ország földjéből érszesednek, nem felel meg a valóságos helyzetnek, 19*
