Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól

645. szám. 139 folytatásának csak akkor van helye, ha az ingatlant az állam, illetőleg a kijelölt hitelintézet átvette. Egyéb esetben a kir. Ítélőtábla a földmívelésügyi miniszter haszonbér megállapító határozatának hatályon kívül helyezésével és a költségek kölcsönös megszüntetése mellett az eljárást megszünteti. VII. A termelés folytonosságának biztosítása az átengedésre kijelölhető ingatlanokon. 12. §. (1) A jelen törvény alapján átengedésre kötelezhető személy, illetőleg az ingatlan haszonélvezője vagy — ha az ingatlan haszonbérbe van adva — haszonbérlője (használója) köteles az ingatlan alkotórészeit, tartozékait, az átengedésre kijelölhető állatállományt és egyéb ingóságokat (3. § (i) bekezdése) a rendes gazda gondosságával legalább a jelen törvény hatálybalépésének napján meglévő állapotban fenntartani, továbbá a szokásos mező- és erdőgazdasági munkálatokat (talaj előkészítést, vetést, ültetést, állat-, növénygondozást stb.) a rendes gazda gondosságával és a gazdálkodás eddigi rendje szerint elvégezni mindaddig, amíg az ingatlant az állam, illetőleg a földmívelésügyi miniszter által kijelölt hitelintézet vagy birtokszerző birtokba nem veszi. Az utóbb említett munkálatokért, ha a munka gyümölcseit nem a munkáltató szedte be, a jelén törvény értelmében az ingatlanokért megállapítandó térítésen (ellenértéken) felül a szükséghez képest végzett munka, vetőmag és költségek értékének megfelelő megtérítés jár. A megtérítés összegét és azt, hogy a megtérítést ki és milyen módozatok mellett köteles megfizetni, a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. (2) Ha az arra kötelezett az előbbi bekezdésben megjelölt kötelezettségének nem tesz eleget vagy az ingatlant (alkotórészt, tartozékot, élő és holt felszerelést stb.) szándékosan megrongálja, elidegeníti, vagy megsemmisíti, a földmívelésügyi miniszter az átengedésre kötelezettnek járó térítést (ellen-^ értéket) a kár mértékéhez képest csökkenti. VIII. Korlátozó rendelkezések haszonbérlet és fahasználat tekintetében. 13. §. (1) Mező- vagy erdőgazdasági ingatlant zsidó csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével vehet haszonbérletbe. (2) Fának és egyéb erdei terméknek kitermelési jogát zsidóra átruházni csak a földmívelésügyi miniszter engedélyével lehet. (3) Ha az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője) a haszonbérletbe adott ingatlant házi kezelésbe kívánja venni, vagy kishaszonbérletek alakítására kívánj a felhasználni, a z sidó haszonbérlővel kötött haszonbérleti szerződést a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt a folyó vagy a legközelebbi gazdasági év végére még akkor is felmondhatja, ha a haszonbérleti szerződést meghatározott időre kötötték és a haszonbérleti jogot a telekkönyvbe bejegyezték. Ilyen esetben a haszonbérlő valóságos kárának s amennyiben a szerződés a beruházások megtérítését nem zárja ki, a beruházások időközben még meg nem térült s meglévő értékének megtérítését követelheti ; egyéb kártérítést a jogviszony időelőtti megszűnése miatt nem követelhet. A haszonbérletnek a jelen bekezdés alapján való megszűnése esetében a kishaszonbérlők javára az 1940: IV. t.-c. 21. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (4) Ha a haszonbérleti jogviszony az előbbi bekezdés alapján vagy más okból megszűnik, a haszonbérbeadónak a felmondással egyidejűleg vagy a haszonbérleti jogviszony megszűnését legalább hatvan nappal megelőzően közölt kívánságára a haszonbérlő köteles a tulajdonában lévő és a haszonbérelt ingatlanokon használt élő és holt gazdasági felszerelést a haszonbérbeadónak felajánlani s amennyiben 18*