Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-645. Törvényjavaslat a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól
645. szám, 137 is megfelelően alkalmazni kell. A rendes gazdálkodás mértékét meghaladó rendkívüli fahasználat útján szerzett nyereséget a térítésből le kell vonni. 6. §. (i) Ha a térítést az 5. § (2) — (4) bekezdései esetében becslés útján kell megállapítani, a földmívelésügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt hatóság (hivatal, intézet) az általa megállapított becslési összeget az érdekelttel közli. Ha az érdekelt a megállapítást nem találja kielégítőnek, a közléstől számított tizenöt nap alatt kérheti, hogy a becslési összeg tekintetében szakértő bizottság adjon véleményt. A bizottság véleménye a földmívelésügyi minisztert nem köti. (2) Az előbbi bekezdésben megjelölt bizottságot erdőgazdasági ingatlanok és ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében a Budapesti Mérnöki Kamara állami szolgálatban nem álló erdőmérnök tagjai sorából a kamara választmánya által kinevezett szakértők közül — egyéb ingatlanok, valamint mezőgazdasági ipari üzemek, alkotórészek, tartozékok, ingóságok és üzemi berendezések tekintetében pedig az ingatlan fekvése szerint illetékes mezőgazdasági kamara választmánya által kinevezett szakértők közül kell kiválasztani. A bizottság egy tagját a szakértők közül a földmívelésügyi miniszter, egy tagját az átengedésre kötelezett, elnökét pedig a szakértők kinevezésére illetékes kamara elnöke jelöli ki. (3) A becslőbizottság eljárásának költségeit az átengedésre kötelezett előlegezi és viseli ; ha azonban az ellenérték megállapítása tárgyában az érdekelt fél panaszára bírói eljárás indul meg, a becslőbizottság eljárási költségének viselése felől a kir. ítélőtábla az 1896 : XXVI. t.-c. 145. §-ában foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával határoz. A becslőbizottság megalakításának, eljárásának és a szakértők díjazásának szabályait egyébként a minisztérium'rendelettel állapítja meg. 7. §. (1) Az ingatlanokért, valamint a jelen § (2) bekezdésében nem említett ingóságokért az átengedésre kötelezett részére járó térítést teljes egészében pengőre szóló, utólagosan járó évi 3*5 százalékot kamatozó harminc év alatt törlesztendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. A kötvényeket a jogosultak javára zároltan kell kezelni; a kötvényeket vagy az azokon alapuló követeléseket átruházni vagy azokra — öröklés esetét kivéve — bármely jogot szerezni csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet. A térítésnek a birtokbavételtől addig az ideig járó évi 3-5%-os kamatát, amelytől kezdve a kamatot a kötvény után járó évi részletekben vették számításba, készpénzzel kell kiegyenlíteni. A részletes szabályokat a minisztérium rendelettel állapítja meg. (2) Mezőgazdasági ingatlannal együtt átvett állatállományért és holt felszerelésért járó térítést készpénzben a pénzügyminiszter által kijelölt hitelintézetnél zárolt számlára való befizetéssel kell kiegyenlíteni. A zárolt számlán elhelyezett összegek kezelésének, feloldásának és kifizetésének szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg. (3) Az 1939 : IV. t.-c. 2. §-a első bekezdésének 1—6. pontjai, valamint harmadik bekezdése alá eső személyeknek járó térítést erdőgazdasági ingatlanért legfeljebb húszezer pengő erejéig, egyéb ingatlanért legfeljebb ötvenezer pengő erejéig készpénzzel lehet kiegyenlíteni. (4) Ha az 1939: IV. t.-c. 16. §-a alapján átengedésre már kijelölt ingatlanok ellenértékét a jelen törvény hatálybalépése előtt a jelen törvény értelmében járó térítést meghaladó összegben állapították meg, de teljesen még nem fizették ki, az, átengedésre kijelölt ingatlanokért a jelen törvény értelmében megállapítandó térítés jár. Ha azonban a megállapított ellenérték a térítés összegénél kisebb, ez az öszszeg irányadó. A már kifizetett összeg visszakövetelésének nincs helye. A jele n KépviselőMzi iromány. 1939—1944. VIII. kötet. IS
