Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-639. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről" szóló 633.számú törvényjavaslat tárgyában

639. szám. 117 A választó jogosulatlan befolyásolása. 7. §. Az 1938 : XIX. t.-c. 174. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Vétséget követ el, aki abból a célból, hogy a választó valamely jelöltre (lajstromra) szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (Btk. 78. §.) becsületében megsérti, bántalmazza, vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sújtja, bántalmazással, hátránnyal, vagy pedig becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti. Felsőházi, egyházi és érdekképviseleti választások tisztasága. 8. §. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1938 : XIX. törvénycikknek a választójog büntetőjogi védelméről rendelkező XIII. fejezetében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell: 1. a felsőházi tagok választására (1926 : XXII. t.-c. 6. §.), 2. törvényesen bevett magyarországi egyház alkotmánya értelmében tartott választásokra, 3. hivatási kamara működésének körében tartott választásokra és • 4. olyan szervezet vagy testület működésének körében tartott választásokra, amelyet a minisztérium rendelete a jelen törvény szempontjából hivatalos érdekképviseleti vagy elismert hivatási szervezetté nyilvánít. A 2. pont alapján a bűnvádi eljárást csak az egyházi hatóság kívánságára lehet megindítani. Izgatás mellékbüntetése. 9. §.' Izgatás bűntette és vétsége (Btk. Második Rész, VI. Fejezet, 1930:111. t.-c. 72. §.) miatt mellékbüntetésül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani. Hamis tanúzás és hamis vád választási, egyházi és fegyelmi ügyben. 10. §. Választási ügyben (1938: XIX. törvénycikk, jelen törvény 8. §-a) elkövetett hamis tanúzást a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a Btk. 213. §. első bekezdésében meghatározott bűnvádi ügyben követték volna el. Ugyanez áll a törvényhatóságok igazoló választmányai által tárgyalt ügyekben elkövetett hamis tanúzásra is. Törvényesen bevett magyarországi egyház bírósága vagy más hatósága előtt folyó ügyben elkövetett hamis tanúzást a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a Btk. 215. §-ában említett, — ha pedig az ügy tárgyának értéke összeg szerint megállapítható és kétszáz pengőt meg nem halad, a Btk. 216. §-ában említett polgári ügyben követték volna el. Ha azonban az ügy tárgya egyházi tisztviselő, más egyházi alkalmazott vagy egyháztag ellen az egyház szabályaiba ütköző cselekmény miatt fegyelmi vagy más egyházi büntetésnek alkalmazása, — a hamis tanúzást a Btk. 220. §-a alá eső bűntettnek, az ilyen eljárásra irányuló vagy ilyen eljárásban elkövetett hamis vádat pedig a Btk. 227. §-a második bekezdésének második tétele alá eső vétségnek kell tekinteni. Egyházi bíróság vagy más egyházi hatóság előtt elkövetett hamis tanúzás és hamis vád miatt a bűnvádi eljárást csak az egyházi hatóság kívánságára lehet megindítani. Hivatási kamara, hivatalos érdekképviseleti vagy elismert hivatási szervezet (8. §. 3. és 4. pontjai) fegyelmi hatósága előtt folyó ügyben elkövetett hamis tanúzásra a Btk. 220. §-át, hamis vádra a Btk. 227. §-a második bekezdésének második tételét és az ezekkel kapcsolatos rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Az előző két bekezdés eseteiben a Btk. 220. §-ának második bekezdését