Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-637. A m. kir. pénhügyminiszter jelentése az életbiztosítási szerződések körében a háborús haláleseti kockázat viselése tárgyában kiadott 2.890/1941. M. E. számú rendeletről
637. szám. 103 teljes fedezetet nyertek. A pótdíjfizetés megszűnésének idejét a m. kir. pénzügyminiszter rendelettel teszi közzé. Az évi pótdíj a halál esetére biztosított tőkének, illetőleg a járadéktőke értékének hat ezreléke az esetben, ha a biztosítás a háborús események beállta előtt, tíz ezreléke pedig abban az esetben, ha a biztosítás a háborús események beállta után köttetett. A járadék tőkeértékét a biztosító köteles haladéktalanul kiszámítani és a szerződővel közölni. A halálesetre vállalt díj visszatérítési kötelezettség a biztosítót abban az esetben is terheli, ha a biztosított háborús esemény következtében hal meg ; ezért ( a háborús haláleseti kockázatért külön pótdíjat nem kell fizetni. A pótdíj után biztosítási illeték és felügyeleti díj nem jár és a 4.040/1936. M. E. számú rendelet 16. §-a értelmében fizetendő járulék alapjának megállapításánál is számításon kívül marad. 5. §. Ha a pótdíjfizetésre kötelezett szerződő fél a pótdíj megfizetését elmulasztja, a biztosító jogosult a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget a hátralékos pótdíjaknak ós ezenfelül minden egyes hátralékos pótdíj után számított évi öt százaléknak megfelelő összeggel a szerződő fél értesítése nélkül megterhelni úgy, mintha ezt az összeget kötvénykölcsönként folyósította volna. Azoknál a biztosításoknál pedig, amelyeknél a kötvénykölcsön a visszavásárlási értéket már kimerítette vagy amelyeknél visszavásárlási érték nincsen, jogosult a biztosító a haláleseti biztosítási szolgáltatást oly összegre leszállítani, amilyent a szerződésszerű díjak a háborús kockázat figyelembevételével is fedeznek. A hátralékos pótdíj megfizetésére irányuló követelést bírói úton érvényesíteni nem lehet, a pótdíj fizetésének elmulasztása miatt a szerződést az 1927 : X. t.-c. 10. §-ának harmadik beezdése alapján felmondottnak tekinteni nem lehet. 4. §. A jelen rendelet rendelkezéseit az 1. §-ban meghatározott biztosítási szerződésekre abban az esetben is alkalmazni kell, ha a biztosító a biztosítási szerződés feltételei szerint a háborús haláleseti kockázat viselését kizárta vagy ezt a kockázatot háború tartamára szóló díjemeléssel vagy anélkül vállalta el. A kötvényfeltételeknek a háborús kockázatra vonatkozó része a jelen rendelet hatálybalépésével érvényét veszti; az ezt megelőzőleg ezen a címen esetleg fizetett díjtöbbletet a vállalat a legközelebb esedékes biztosítási díjakba beszámítani, ha pedig díjfizetési kötelezettség már nem áll fenn, a szerződő félnek haladéktalanul visszatéríteni köteles. A jelen rendelet rendelkezései a hatálya alá eső biztosításokkal kapcsolatos rizikódíjjal kötött baleseti, rokkantsági, családi, műtéti stb. pótbiztosításokra nem terjednek ki. 5.§. Ha a biztosított ellenséges állam szolgálatában áll, a kedvezményezett a biztosítottnak háborús események folytán bekövetkezett elhalálozása esetében a biztosítási összeg kifizetését akkor sem követelheti, ha a szerződő pótdíj at fizetett. Ilyen esetekben csak a netto díjtartalék követelhető. 6. §. Oly célból, hogy a biztosítók a háborús haláleseti kockázatot egymás között is kiegyenlíthessék, a m. kir. pénzügyminiszter felhatalmaztatik »Háborús többlethalandósági alap« (alábbiakban : alap) létesítésére. A biztosítók a nekik járó pótdíjaknak csak azt a részét tarthatják meg, amely megfelel az illető háborús évben a háborús események beállta előtti öt naptári év átlagos évi halandóságával szemben vállalatonkint mutatkozó háborús többlethalandóságnak ; ezt a m. kir. pénzügyminiszter által kiadandó rendelet alapján kell számszerűen megállapítani. A biztosítók a pótdíjaknak ezt meghaladó többletét az alapba kötelesek befizetni, viszont ha a pótdíjak a többlethalandóságot nem fedezik, a hiányzó összeget az alapból részükre meg kell téríteni.
