Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

86 548. szám. bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pót adóra ki nem terjedő ideiglenes ház adómentességben részesíthető még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá, ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (3) A (i) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvonása az új épületet különben megillető, rendes, ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti. IV. A jelen rendeletemmel engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességben részesített új épületeket 5 évi községi pótadómentesség illeti meg annak az emelettöbbletnek a bérjövedelmére, illetőleg haszonértékére nézve, amely emelettöbblet az új építkezés következtében állott elő. Üres telkeken emelt épületeknél a községi pótadómentesség — önként érthetően — az egész új épületre kiterjed. Budapest, 1941. évi július hó 21.-én. A miniszter helyett: Dr. Szász Lajos s. k., államtitkár.