Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

548. szám. 55 •-••• r ^ •;-: " -•;>•---':-:: III. • - - .. 20,évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg: 1. az összes új épületeket: a) a László király-utcában, b) a Csengeri-utca folytatásának a Mátyás király-utca és br. Nátl Lipótutca közötti szakaszán, beleértve a 3528/28—3528/33. hrsz. telkeket is. c) az Arany János-utcában, d) a Zsilip-utcában ; 2. a legalább háromszobás fürdőszobás, alápincézett, előkertes új épületeket a Felsőbüki Nagy Pál-, Harkai-, Keresztúri-utca, Károly-körút és a Leventeutca, illetőleg az annak folytatása által határolt ú. n. Egeredi dombon. IV. (i) Az I—

III. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. A garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll.és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább hat négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. Az utcai szobák mélysége azonban még az átlagos területnagyság mellett sem lehet öt méternél kisebb. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházak minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az Összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. A rendkívüli házadómentességre csakis az oly épület tarthat igényt, amely egészen alá van pincézve. Ezenkívül minden alapfalon a földszinti padló