Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

548. szám. , 47 a) a Hunyadi-utcának a Dayka Gábor-utcától a 10-es Honvéd-utcáig terjedő szakaszán, b) a Kun József-utcának a Dayka Gábor-utcától a 10-es Honvéd-utcáig terjedő .szakaszán, c) a Patak-utcában, d) a Jókai-utcában, e) a Fazekas-utcában, f) a Baross Gábor-utcában, g) a Vay-úton, h) a 10-es Honvéd-utcában, i) a Verbőczy-utcának a Fazekas-utcától a Pece-vízfolyásig terjedő szakaszán ; 2. a villaszerű új épületeket, amennyiben legalább három szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségekből állanak és legalább 200 négyszögöles, közművekkel ellátott telken épülnek : a) Mikes Kelemen-utcában, b) az Albori-utcában, c) az Albori-utcát a Mikes-utcával összekötő két új utcában, d) a Vasvári-utcában, e) a Szab ad ságharc-utcában. III. (i) Az I—II, pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. Udvari szárnyépületet csak az építésügyi hatóság engedélyével és csak az utcai homlokzati épülettel összefüggően lehet létesíteni. A beépített összes terület azonban zártsorban építendő házaknál az egész telek 50%-ánál, a szabadon álló villaépületeknél pedig az egész telek 40%-ánál több nem lehet. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A gar szónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdő-