Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

548. szám. 43 a) a Búzás Mihály-utcában, b) a Mezei-utcának a Rigó-utcáig terjedő szakaszán, c) a Kisfaludy-utcának a Festő-utca és Lestár-tér közötti szakaszán, d) a Bethlen-kőrútnak a Nagykőrösi-utca és Rákóczi-út közötti szakaszán, e) a Piarista-téren, f) a Budai-utcának a Nagykőrösi-utca és a Kaszap-utca közötti szakaszán, g) a Jókai-utcában az Erdősi Imre-utcáig, k) a Beniczky Ferenc-utcában ; 2. az összes új épületeket, ha legalább 3 szobából és vízvezetékkel is ellátott fürdőszobából, továbbá mellékhelyiségekből állanak : a) a Kisfaludy-utcának a Kádár-utca és Festő-utca közötti szakaszán, b) a Jókai-utcának az Erdősi Imre-úton túl fekvő szakaszán; 3. a villaszerű új épületeket, amennyiben legalább három szobából és mellékhelyiségekből állanak : a) a Széchenyi-fasorban, b) a Szent Imre-utcában, c) az Irinyi-utcában, d) a Horthy-útpn, e) a Tátra-utca páratlan számú oldalán. III. (i) Az I—

II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak oly módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 6*