Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

Ő48. szám. 39 IV. 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség ületi meg : 1. a legalább egyemeletes új épületeket: a) a Szentgyörgy-téren, b) a Vass József-utcában ; 2. a legalább 3 szobából, fürdőszobából és mellékhelyiségekből álló előkertes családi házakat: az ú. n. Mészáros-majori sertésszállások kitelepítése után parcellázás útján keletkezett legalább 150 négyszögöles telkeken, valamint a volt kórházbarak területén V. (i) Az I—IV. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek is megfelel: 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területet a városnak díjtalanul köteles átengedni és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. A kedvezményre igényt tartó új épületet az I. és II. alatti területeken legalább 15 méteres, a III. alatti területen legalább 12 méteres homlokzatszélességgel — udvari szárnyépületek nélkül — kell felépíteni, mégis azzal az eltéréssel, hogy ha az épület homlokzatszélessége a 20 métert meghaladja, az építésügyi hatóság középszárny létesítését engedélyezheti. A lépcsőház vagy liftkamra céljára középszárny az építésügyi hatóság külön engedélye nélkül is létesíthető, ha a szomszédos telkektől legalább 3 méter távolságban van és az építésügyi hatóság által megállapított épületmélységet legfeljebb 3 méterrel lépi túl. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. A vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építés évének folyamán ezekkel ellátni rendelt utcákban és tereken emelt új épületet vízvezetékkel és csatornával, azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozett. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozetten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák - ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen.