Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
36 548- szám. lezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet, 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméteralapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. , . 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 gar szónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem használható. 12. Az épületet cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakát mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. IV. (1) Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére. (2) Ha valamely új épület a jelen rendeletben megállapított feltételeknek bármely tekintetben nem felel meg, csak a házadóról szóló 1927. évi 200/P. M. számú hivatalos összeállítás 5. §-a alapján járó rendes, a községi pótadóra ki nem terjedő ideiglenes házadómentességben részesíthető még abban az esetben is, ha az új épület az építésügyi hatóság által megállapított követelményeknek egyébként mindenben megfelel. (3) A jelen rendelet alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét elveszíti az épület, ha a telket utólag az engedélyezett mértéknél nagyobb mérvben építik be, továbbá, ha a lakások vagy egyéb helyiségek beosztását utólag olykép módosítják, hogy az új beosztás a jelen rendeletben megállapított követelményeknek bármely lakásra nézve nem felel meg. (4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben az épület a rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményét annak a hónapnak első napjától kezdve veszíti el, amelyben a kedvezmény elvesztését előidéző építkezés, illetőleg átalakítás kezdetét vette. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezményének elvonása az új épületet különben megillető, rendes ideiglenes házadómentesség érvényét nem érinti.
