Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-597. A m. kir. miniszerelnöknek az 1942. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése
440 597. szám. AZ ÜJ ÉS MÓDOSÍTOTT ADATGYŰJTÉSEK ISMERTETÉSE. A) A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései. I. Ü j a d a t g yü j t é s e k. 1. (21. b.) Az őszi vetések területének statisztikája. Termelés- és kereskedelempolitikai szempontból rendkívül fontos, hogy az őszi vetésű növények területi adatai minél korábban rendelkezésre álljanak. A Központi Statisztikai Hivatal ezért az őszi növények vetésterületi adatait külön adatgyűjtés keretében állapítja meg. A helyi közigazgatási hatóságok a 20 kat. holdnál nagyobb gazdaságok adatait gazdaságok szerint, egyénenkinti bevallás útján, a 20 kat. holdnál kisebb gazdaságok adatait pedig a községi elöljáróság (a városi tanács) szakértő tagjainak bevonásával, hivatalból, becslés alapján állapítják meg. A100 kat. holdnál nagyobb gazdaságok felelős vezetői egyéni kérdőíven (1. sz. melléklet) vallják be adataikat, a többi 20 kat. holdnál nagyobb gazdaságra nézve az adatfelvétel lajstromokon (2. sz. melléklet) történik. A községenkinti (városonkinti) összeírást a közigazgatási hatóságok végzik. 2. (44.) Nagyobb kereskedelmi vállalatok statisztikája. Az adatgyűjtés célja az ország kereskedelmének általános helyzetéről tájékozódást szerezni a kereskedelmi szakmánkint legjelentősebb vállalatok üzletmenetére jellemző adatoknak évenkinti figyelemmel kísérése útján. Az adatszolgáltatók kiválasztása a népszámlálással kapcsolatban begyűjtött kereskedői kérdőivek adatai alapján történik, s ily módon mintegy 8—900 kereskedelmi vállalat szolgáltatja az adatokat. Az adatgyűjtésnél használt kérdőív (3. sz. melléklet) a kereskedelmi vállalatok alkalmazottainak létszámára, javadalmazására, a kereskedés módjára, a főbb üzleti kiadásokra, a bruttó üzleti forgalomra, a vállalat saját- és forgótőkéjére, továbbá a fióküzleteire vonatkozó fontosabb adatokat kérdezi, azonkívül a vállalat tulajdonosaira, illetve igazgatósági tagjaira vonatkozólag néhány egyéni adatot is tudakol. Az adatgyűjtés a kereskedelmi vállalatok, tehát magánszemélyek bevallásán alapszik. 3. (86.) Közszolgálati alkalmazottak statisztikája. Az adatgyűjtés kiterjed az összes állami, törvényhatósági, városi, községi, közüzemi, valamint szociális biztosítóintézeti tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra. Adatszolgáltatók a tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik hivatali főnökségük útján veszik kézhez a kérdőíveket s azokat kitöltve ismét hivatali főnökségük útján s annak ellenőrzésével küldik meg a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatgyűjtés a közszolgálati alkalmazottak említett körének általános demográfiai adataira, szolgálati és szociális viszonyaira terjed ki (4. sz. melléklet). 4. (1.) Népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal minisztertanácsi határozat alapján, az 1941. évi februári általános népszámlálás kiegészítéseképpen az 1941. évi október hó 10-i éjféli állapotnak megfelelően népszámlálást hajtott végre a visszafoglalt délvidéki területeken. A délvidéki népszámlálás a február havi általános népszámláláshoz hasonlóan kiterjedt: a) a népességre, b) a lakóházakra, a lakás céljára szolgáló épületekre és lakásokra, c) az önálló iparosokra és ipari üzemekre, d) az önálló kereskedőkre és kereskedelmi üzletekre, ezen túlmenően pedig abból a célból, hogy a délvidéki birtokviszonyokról és haszonállatállományról adatok álljanak rendelkezésre :
