Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

362 585. szám. Annyira nem megy a javaslat, hogy a gazdasági elöljárót az érdekképviselet szervévé tegye s az ő fennhatósága alá helyezze. Eredmény ugyanis csak úgy érhető el ezzel az intézménnyel, ha az erős kézben van és helyi befolyásoktól mentes. A függetlenség megőrzése azért fontos, mert hivatása sok tekintetben az ellenőrzés. A függetlenség megóvása nem jelenti azonban azt, hogy ne igyekezzék gazdatársai bizalmát megnyerni. Ez annál is kívánatosabb, mert a gazdasági elöljáró feladata nem hivatal, hanem hivatás. Munkája nem annyira az íróasztal, mint a községnek a határa. Ehhez szükséges az is, hogy szakképzettségén felül lehetőleg helyi ismeretekkel is rendelkezzék. A javaslat a gazdasági elöljárónak sem képesítése, sem tiszteletdíja, sem száma tekintetében nem tartalmaz részletes rendelkezéseket. Számuk tekintetében csak azt mondja, hogy nagyobb községekben önállóan, kisebb községekben pedig körzetenként kell őket alkalmazni. A szakképzettséget széles körben vonja meg a javaslat, a téli gazdasági iskolát, illetőleg tanfolyamot végzett gazdáktól a gazdasági akadémiát végzettekig. A tiszteletdíj a szakképzettséghez, munkakörhöz, illetőleg a végzett munkához mérten nyer megállapítást. A javaslat e rendelkezései azért oly rugalmasak, mert az intézményt óvatosan, lépésről-lépésre kell kiépíteni. A fokozatos kiépítés egyébként azért is elkerülhetetlen, mert megfelelő számú szakképzett gazdával ezidőszerint nem rendelkezünk. Az általános indokoláshoz kapcsolódó munkaterv is tíz esztendőre teszi azt az időt, amíg a gazdasági elöljárók a javaslatban említett számban alkalmaztatnak. A gazdasági előljáró feladatköre már a jelen javaslat rendelkezéseiből kifolyólag is széleskörű. E feladatköröket a (3) bekezdés sorolja fel. Ehhez járulnak azok a feladatkörök, amelyeket az egyébként is túlterhelt községi igazgatástól átvállalni hivatott. Ilyenek: a községi mezőőrök működésének ellenőrzése, a legelőügyek, mének, bikák, kanok ügye, a különféle vetőmag és műtrágyaakciók, kártékony állatok és növények irtása, olajos magvak termelése, valamint az 1936 : XXVII. t.-c. 94. §-ában említett telepfelügyelői feladatkör ellátása, stb. A gazdasági előljáró feladata különösen a kis- és törpebirtokosok gazdálkodásával kapcsolatos ügyekre terjed ki. Beavatkozási jogot nem biztosít a javaslat a gazdálkodásba. Abban az esetben, ha a gazdasági elöljárói intézmény a feltételezéseknek megfelel, létesíteni fogja a mezőgazdasági igazgatásnak a gazdaközönséggel való közvetlen kapcsolatát is. A 37. §-hoz, A §. (2) bekezdésének rendelkezéseinél fogva, de a javaslat egyéb §-aiban biztosított hatásköre folytán is fontos hivatás vár az Országos Mezőgazdasági Tanácsra. Feladatkörének ellátását a gazdaérdekképviseleti szervezetekre egyelőre nem lehet rábízni, mert akkor ki kellene választani egyik szervezetet, elsősorban a törvénnyel létesített érdekképviseleti szervezetet. Ily eljárás azonban más nagymultú érdekképviseleti, illetőleg gazdatársadalmi szervezetekkel szemben méltánytalan volna. A Tanács összeállításánál és szervezeténél a javaslat eltér az e téren eddig követett módoktól. A legtöbb hasonló tanácsnak hibája a személyhez fűződő megbízatás, ami a mezőgazdaság sokoldalúsága folytán igen nagy taglétszámot von maga után, amely körülmény viszont a működést nehézkessé teszi. E hibák kiküszöbölése végett a javaslat a tagok létszámát tizenötben állapítja meg. E mellett a Tanács összetételét akként építi fel, hogy nemcsak személyek, hanem gazdatársadalmi szervezetek — mint jogi személyek — meghívására is módot ad. így e szervezeteknek módjuk van a tárgyalásra kerülő ügyekben azt kiküldeni, aki annak a kérdésnek a szakértője. Előfordulhat ennek folytán, hogy egy öt