Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

354 585. 8zám. Ez a legnyersebb formája a termelési renddel való szembehelyezkedésnek, azért ebben a tekintetben a 22. §. közigazgatási beavatkozást enged. Az (i) bekezdés b) pontja az okszerű gazdálkodással merőben ellenkező vagy feltűnően hanyag gazdálkodással szemben biztosítja a közérdek védelmét. Az (i) bekezdés c) pontjának alkalmazására pedig akkor kerül sor, ha a gazdálkodás a fennálló törvényes rendelkezések megszegésével a termelés rendjét súlyosan veszélyezteti. A (3) bekezdésben foglalt rendelkezések biztosítják, hogy a beavatkozás ne történjék a birtokosnak az értesítése nélkül, hanem a birtokos először hatósági megintésben részesüljön a termelés rendje szempontjából káros állapot megszüntetése végett. Előfordulhat azonban, hogy a késedelem veszéllyel jár s a hatósági intézkedést nyomban meg kell tenni. Ily esetben az említett eljárást a közérdek sem kívánja. A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem azonosak az 1940 : IV. t.-c. 2. §-ával. Ez utóbbi törvényhely ugyanis földbirtokpolitikai célokat szolgál, a §-nak a címe is átengedésre kötelezésről szól s a (3) bekezdése is azt mondja, hogy az ilyen ingatlanokat kishaszonbérletek alakítására kell felhasználni. A jelen §. esetében nem erről van szó. Itt a termelés tárgyi érdekei forognak kockán, nincs büntetési jellege a rendelkezésnek, a cél a termelés biztosítása. Ez kitűnik abból is, hogy az 1940 : IV. t.-c. 2. §. (1) bekezdése az átengedésre kötelezést akkor engedi meg, ha a tulajdonos mezőgazdasági ingatlanát egy gazdasági évet meghaladó időn át egészen vagy nagyobb részében műveletlenül hagyta. Ehhez fűz azután az idézett jogszabály olyan következményt, ami a tulajdonnak a korlátozásával jár. A jelen §., valamint a következő §-ban foglalt rendelkezések a tulajdont nem érintik ilyen erős formában. Viszont azonban nem is várják meg azt, hogy az ingatlan egy esztendőn át műveletlenül maradjon. A 21. §. nem feltevések alapján vonja el a birtok használatát, hanem meghatározott tárgyi tényállás bekövetkezése esetében. Amennyire szükségesek a jelen §-ban foglalt rendelkezések a termelés rendjének biztosítására, annyira óvatosan kell a végrehajtásnál eljárni, nehogy e rendelkezés a birtokos osztállyal szemben jogosulatlan túlkapásoknak legyen a forrása. A végrehajtási rendeletnek lesz a feladata ebben a tekintetben a közelebbi rendelkezéseket megtenni. A §. nem különböztet birtoknagyságok szerint, bármily birtokon bekövetkezhetik a termelés rendjére káros állapot s nem volna helyénvaló, ha e rendelkezés csak bizonyos birtokcsoportokra korlátoztatnék. A 22, §-hoz. A 21. §. indokolásával kapcsolatban mutattam rá azokra az okokra, amelyek a beavatkozást és a hatósági rendelkezést szükségessé teszik. Rámutattam továbbá arra a tárgyi különbségre, amely az 1940 : IV. t.-c. 2. §-a és a 21. §. (2) bekezdésének a) pontja között fennáll. A jelen §-ban foglalt rendelkezések nem újszerűek, az egyes ingatlanok állandó mezőgazdasági művelésének biztosítására szóló 1.690/1941. M. E. számú rendelet már lényegében hasonló rendelkezéseket tartalmazott. A cél az, hogy késedelem nélkül biztosíttassék a parlagon he vert et és veszélyének kitett ingatlan megművelése. Ezt a célt azáltal lehet legjobban elérni, ha hozzáértő és felelős tényező kezébe, a gazdasági felügyelőségnek a kezébe kerül az intézkedés joga. Az érdekképviseletek közreműködése itt azért nem jöhet számba, mert gyors közigazgatási intézkedésre van szükség. Ugyanez a körülmény indokolja azt is, hogy a gazdasági felügyelőség határozata elleni panasznak a birtok átadására nincs halasztó hatálya. A parlagon hevertetés veszélyének kitett ingatlan megműveléséről legcélsze-