Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

342 585. szám. vetés keretébe helyezi," másrészről azonban állást foglal abban a tekintetben; hogy érinek a javaslatnak a céljára egymilliárd pengőt kell biztosítani. Az egymilliárd pengő nem kiinduló pont, hogy ezen összeghez kell a majdan megállapítandó állami tevékenységet mérni. Ellenkezőleg, ez az összeg eredmény, mert a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos számítások ezen összeg körül kristályosodtak ki. Az összegnek a felhasználásánál a cél nem a mezőgazdasági termelésnek mesterséges felfokozása, hanem az, hogy a törvényhozás egységes akaratnyilvánítása álljon a mezőgazdaság mellé, azt történeti és gazdasági fejlődésében vigye előbbre. Ily mesterséges felfokozás az idő folyamán jelentőségét veszthetné vagy célját téveszthetné, különösen most, amikor a világgazdaság alakulása az elkövetkező évtizedekre még nem szilárdult meg. Ezért a javaslat az Összeg felhasználására nem állapít meg kifejezetten időtartamot, hanem a munkaterv méri hozzá a feladatok természetéhez a megvalósítás várható időtartamát. Mint az általános indokolásban már említettem, ez az időtartam általánosságban tíz év. Az időbeli keret ilyetén megállapítása viszont szükséges, mert ellenkező esetben az egymilliárd pengő jelentőségét elvesztené. A pénzügyi megalapozásnál a §. megadja a lehetőséget arra, hogy a szükségletek fedezésére ne csak az ország adózási ereje, hanem a magántőke is igénybevétessék. Ez annál helyesebbnek mutatkozik, mert kiküszöböli azt az aggályt, hogy az állami hitel az egymilliárdos megterhelés folytán túlságosan megduzzad. A magántőke közreműködésének különösen a talaj javítási munkálatoknál van nagy jelentősége. E munkálatok hosszúlejáratú kölcsönt kívánnak. E kölcsönök a legtöbb esetben csak megfelelő refinanszírozási lehetőségek mellett kerülhetnek folyósításra, ahhoz mérten, ahogy a magántőke kötvények és záloglevelek felvásárlásával rendelkezésre tud állni. A magántőke vállalkozási kedvének fokozásához a javaslat lehetővé teszi a kincstári kezességvállalást. Az igénybe vett kölcsönöknek és az állami hiteleknek a lebonyolításával járó feladatokat már meglévő és mezőgazdasági viszonyainkhoz alkalmazott szervezetekre, elsősorban az Országos Földhitelintézetre és az Országos Központi Hitelszövetkezetre kívánom a pénzügyminiszter úrral egyetértve rábízni. Mezőgazdasági ismeretek terjesztése. A 4. §-hoz. Mint az általános indokolásban már arra rámutattam, mezőgazdaságunk fejlesztésénél döntő szerepe van a gazdasági szakismeretek terjesztésének. A gazdasági akadémiák nagy múltú intézményeink között foglalnak helyet, évszázadon át a mezőgazdasági tudásnak a bástyái voltak. A velük való törődés, továbbfejlesztésük ezért velük szemben megbecsülést jelent, a gazdatársadalommál szemben pedig régi kívánságot vált valóra. A javaslat az akadémiákat ehhez mérten főiskolai színvonalra emeli. Az oktatási idő ezáltal négy évre terjed, ami lehetővé teszi a szaktárgyak beható elsajátítását. Ezzel kapcsolatban nem kívánok itt a sorozatos külföldi példákra utalni, csupán az állatorvosi főiskolát említem meg, amelyné 1 a négyéves tanulmányi idő egészen kiváló értékeket eredményezett. A továbbfejlesztésnél nyomatékosan esik latba az a szempont is, hogy a József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem egymagában nem tud elegendő főiskolai képesítésű gazdát kibocsátani, holott csak a földmívelésügyi tárcának egymagában évenkint mintegy 150 főiskolai képesítésű gazdára van szüksége. Az 1934 : Xi törvénycikk nem tette ugyanis lehetővé azt, hogy a közszolgálatban okleveles gazdák is elhelyezkedhessenek, hanem a számbajöhető köztestületi álla-