Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

338 585. szám. A népies tenyésztés fokozására kiválóan bevált az úgynevezett »állattenyésztő községek« létesítése. Ezek keretén belül a tenyésztők megszervezése által biztosíttatik a tenyésztés színvonalának emelése. A községi szervezetek szervezési, fenntartási és irányítási költségeit biztosítani kell. Lótenyésztés. A lótenyésztés fejlesztésének a fedeztetési állomások megfelelő színvonalra emelése képezi az alapját. A fedeztetési állomások fenntartása a községek kötelezettsége, amelyek az istállók és épületek karbantartását csak akkor képesek ellátni, ha ménenkint állami segélyezésben részesülnek. Elő kell mozdítani a hazánkban nagyon elmaradt hidegvérű lótenyésztés fejlesztését és pedig úgy, hogy a vármegyei lótenyésztő egyesületek részére a méneket állami költségen kell beszerezni. A minőségbeli tenyésztés fokozásának biztosítása érdekében szükséges, hogy a törzskönyvezett kancáknak az országból való kivitele megakadályoztassék. A köztenyésztés csikóanyagának okszerű felneveléséhez a csikók szabad mozgását biztosító futóistállókat kell létesíteni megfelelő berendezéssel. Ebből a célból évente 5, egyenkint 80—100 csikót befogadó futóistálló létesítéséről kell állami költségen gondoskodni. Takarmány akciók. Gondoskodni kell arról, hogy a külterjes gazdaságokban szokásos rideg állattartás fokozatosan megszűnjék. Ennek egyik előfeltétele a fehérjében gazdag ábraktakarmányfélék (olajpogácsa, stb.) etetése, amit különösen az olajosmagvak termelésének tervbevett fokozása is szükségessé tesz. A kistenyésztők azonban ezeket a takarmányféléket és azok etetési rendszerét, valamint annak gazdasági jelentőségét még nem ismerik. Ezért elengedhetetlen, hogy kedvezményes feltótelek mellett abraktakarmány osztassék ki, különösen akkor, amikor a kedvezőtlen időjárás következtében termett gyenge minőségű vagy nem elegendő mennyiségű takarmányok etetése az állatok termelőképességének fenntartását veszélyezteti. Takarmány-siló. A szélsőséges éghajlati viszonyok miatt a takarmány ellátás nehézségekbe ütközik. Szükséges ezért a nyári nagymennyiségű zöldtakarmánynak silózás utján való elraktározása. A téli takarmányozás költségei a silótakarmány felhasználásával 25—30%-kal csökkennek és a silózás a zöldtakarmány emészthető fehérje tartalmát megőrzi. Ezért szükséges mintegy 100.000 db. kb. 30 köbméteres kisgazdasiló létesítése. A 3 millió ürköbméter siló létesítéséhez az állami támogatást az építési költségekhez való hozzájárulás formájában kell nyújtani. Készletgazdálkodás és mezőgazdasági értékesítés. A mezőgazdasági termelés csak az értékesítés egyidejű kiépítésével és megszervezésével lehet eredményes. Az értékesítéshez pedig állami támogatással gondoskodni kell tárház- és raktárhálózatról, valamint a mezőgazdasági termények és termékek jó értékesítését biztosító egyéb létesítményekről. Megkívánja ezeket a honvédelemhez, a készletgazdálkodáshoz és az ártartáshoz fűződő közérdek is. Gabonatárház. Az évi összes gabonatermésünk — jó termést véve alapul — 40—50 millió q-ra tehető, amely készlettel csak akkor lehet helyesen gazdálkodni, ha kb. 9—10 millió q befogadóképességű egészséges terményraktár van Az országban lévő közraktárak és nyilvános jellegű tárházak befogadóképessége kb. 6 millió q, így tehát legalább 3 millió q (30.000 vagon) befogadására alkalmas korszerű, egészséges raktár felépítésére van szükség. Általában véve három típusú tárházat kell építeni: a) 7500 vagonra a legmodernebb gépi felszereléssel és uszályrakodóhíddal ellátott raktárt; b) 7500 vagonra kevésbbé költséges gépi felszere-