Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585, szám. 335 és a visszatért országrészekben mintegy 12.000 kat. hold teljesen elhanyagolt szőlőt fel kell újítani. Ehhez állami támogatást kell nyújtani akként, hogy a költségek egy részét segély, másrészét pedig középlejáratú hitelként kell a szőlőbirtokosok rendelkezésére bocsátani. Szükséges az állami pincehálózatnak 2 borpincével és 6 borátvevő raktárral való kibővítése, hogy a túlkínálat idején intervenciós vásárlásokkal az árszínvonalat tartani lehessen. Méhészet A méz a kisebb gazdasági egzisztenciák megerősítését szolgálja nagy jövedelmezősége révén. Ezt a termelési ágat támogatni kell fásításokkal. A szaktanácsadás és a felügyelet végett szükséges 10 méhészeti kerületi felügyelőség felállítása. A felügyelőségeknél méhészeti telepet, rajoztató (szaporító) és kasfeldolgozó telepet kell létesíteni. Korszerű fejlesztésre kamatmentes kölcsönöket is kell az államilag ellenőrzött magánméhesek részére nyújtani. Selyemtermelés. A selyemtermelés fokozását közterületi és magánterületi eperfásítások támogatásával kell elérni. A selyemtermeléshez fűződő közgazdasági érdekek folytán az állami kezelésben lévő 2 selyemfonógyár gépi berendezését korszerűsíteni kell és ki kell bővíteni. Bét és legelő. Az ország rét- és legelőterületének jórésze olyan elhanyagolt állapotban van, hogy azon az állattenyésztés fejlesztéséről nem lehet szó. Ezért a rétes legelőgazdálkodást a legelők karbahozásával, kutak és itatóberendezések létesítésével, a legelők tartós, szakaszos bekerítésével, vízrendezéssel, lecsapolással, talaj víz szabályozással, meszezéssel, trágyázással, legelőfeltöréssel és újragyepesítéssel, a legelők fásításával, rét- és legelőjavítási kísérletekkel, a zöldmezőmozgalom támogatásával, herefüvesek és váltókaszálók létesítésével, szénaszárítási kísérletekkel és akciókkal, gyepvetőmag termesztésével kell előmozdítani. A legelő- és rét javítási munkálatokat elvégző közületeknek és társulásoknak jelentékeny állami támogatást kell nyújtani. A támogatás részben segély, részben kedvező feltételű kölcsön. Legelőgazdálkodási kérdés az is, hogy a kistenyésztők tulajdonában lévő csikóanyag részére megfelelő csikólegelő biztosíttassék. Évente mintegy 5000 db. csikó részére csikónként 2 kat. hold legelőterületről akként kell gondoskodni, hogy a csikólegeltető közületek a legelőbérek jórészét segélyképpen megkapják. A csikónevelés előmozdítása végett ezenfelül csikónként fűbérsegélyben kell részesíteni a kistenyészt őket. A fűbérsegélyt mintegy 15.000 db. csikó után kell számítani. Állattenyésztés. A mezőgazdasági termelésben az állattenyésztés biztosítja a talajerő fenntartását, szolgáltatja a mezőgazdaságból származó jövedelem jórészét, számottevő tétele mezőgazdasági kivitelünknek. Az állattenyésztés fejlesztésének leghatásosabb és viszonylag legkisebb áldozatot igénylő eszköze a nagyobb teljesítőképességet átörökítő, jóminőségű apaállatok használata. E mellett azonban a tenyésztésre használt anyaállatok minőségi színvonaláról és a növendékállatok okszerű felneveléséről is gondoskodni kell. Ezért közfeladat, hogy a fejlett állattenyésztéssel rendelkező országrészekben minél több tenyészállat neveltessék fel és a tenyészfelesleg megfelelő állami irányítás mellett át vitessék az állattenyésztés terén hátramaradt országrészek népies tenyésztésébe,- árkedvezmények és a biztosítási költségek viselése, valamint fuvardíjkedvezmények nyújtása útján. Ugyancsak közfeladat az állattenyésztés megszervezése érdekében a törzskönyvezésnek és