Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-547. Törvényjavaslat az 1914-1918. évi hadikölcsönök rendezéséről

547. szám 23 késsé tenné a lebonyolítást, egyébként is a hadikölcsönsegélyezési akció fenntar­tása folytán ott ez a szempont továbbra is érvényesül. A törvényjavaslat célja a több mint húsz éve húzódó és állandóan visszatérő hadikölcsönkérdés végleges rendezése. Ezt a célt a javaslat az államkincstár teher­bíróképességének messzemenő igénybevételével és az ekként mutatkozó anyagi fedezetnek a lehető legigazságosabb és legméltányosabb módon való felhasználá­sával kívánja elérni. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. E §. időbeli sorrendben részletes felsorolását adja a háborús magyar államadóssági címleteknek. A 2. §-hoz. E §. az átértékelésre való igény jogosultság személyi és tárgyi előfeltételeit határozza meg. Az előfeltételek meghatározásánál a legmesszebbmenő óvatosságnak kell érvényesülnie. A lehetőség szerint minden olyan esetben ugyanis, amikor méltányos az igényt biztosítani, annak érvényesítését lehetővé is kell tenni. Viszont gondosan kerülni kell minden olyan rendelkezést, amelynek alapján olyanok is bekerülhetnének a kedvezmények jogosítottjai közé, akik a hadikölcsön­kötvényeket nyerészkedési céllal vásárolták. Ezekre a szempontokra a most szó­banlevő §-nak következőkben ismertetett rendelkezései megfelelően figyelemmel vannak. Hadikolcsönkötvényeik átértékelésében csupán a természetes személyek, valamint az egyházi, közművelődési és közjóléti tevékenységet kifejtő alapítvá­nyok és ilyen rendeltetésű más jogi személyek részesülnének. Ez utóbbiakat ugyanis — tekintettel a közvetlenül vagy közvetve a köz érdekeit szolgáló műkö­désükre — nem volna méltányos az átértékelésből kizárni. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel ellátott címleteknél — figyelemmel arra, hogy ezeknél az 1918. évi október hó 31-e előtti szerzést már igazolni kellett — a most említett időpont előtti szerzés tényét nem kellene újból igazolni. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott címleteknél ezzel szemben igazolni kellene az 1918. évi október hó 31-e előtti szerzést. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel ellátott címleteknél, tekintettel az 1928 : XII. t.-c. 8. §-ában foglalt kijelentésre, mely nem tesz az állampolgárság szempontjából megkülönböztetést, általános jellegű lenne az átértékelés lehető­sége, tehát vonatkoznék a külföldiekre is. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott címletek tulajdonosainak azonban igazolniok kellene a Magyar Szent Korona területén lakást. Bár az ilyen címleteknél elvileg kétségkívül helye­sebb volna a magyar állampolgársághoz kötni az átértékeléshez való igényt, mégis tekintettel arra, hogy ennek igazolása rendkívül körülményes lenne és az érde­keltekre anyagi megterhelést is jelenthetne, ezeknél a címleteknél a javaslat szerint csak az ittlakás tényéhez fűződnék az egyébként fennforgó igény. Ebben a vonat­kozásban e §. második bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezéshez képest egy kivétel mégis lenne. Ugyanis vannak a magyar nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott hadiköl csonkot vények tulajdonosai között olyan külföldön élő ma­gyar állampolgárok, akik munkavállalás, vagy más kereső foglalkozás végett élnek jelenleg külföldön, de a visszatérés szándékával hagyták el annakidején az ország területét. Főleg a visszacsatolt, illetőleg visszafoglalt országrészeknek ezidőszerint külföldön élő lakosaira kell ebben a vonatkozásban gondolni. Ezek részére méltá­nyossági alapon lehetőség biztosíttatnék az átértékelésre. Az ilyen esetek, melyek­nél az összes körülményeket figyelembe kell venni, csakis diszkrecionális alapon

Next

/
Thumbnails
Contents