Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 323 10. Az anyagi alátámasztáson felül a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges a határozott elgondolás, a termelés fejlesztését szolgáló módszerek és eszközök megválasztása, végül a lebonyolítást végző szervezet. A javaslatnak a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban kitűzött céljait az indokolás 5—8. pontjaiban ismertettem. Ezekhez csatlakozik a 16. pontban közölt munkaterv. A termelés fejlesztését szolgáló módszereket és eszközöket a javaslat — a szakismeretek kiterjesztésén, a termelők megszervezésén és a propagandán kívül — a támogatásban, szükség esetén azonban a termelési rendnek közhatalommal való megvalósításában jelöli meg. A javaslat elsősorban a támogatás eszközéhez folyamodik. Amennyire szükség van azonban a támogatásra, annyira el kell kerülni az ingyenes juttatások rendszerét. A vissza nem térülő juttatást ugyan teljesen kizárni nem lehet, a javaslat sem teszi ezt, mert előfordulhat gazdaságilag elmaradt vidékeken ennek a szüksége, de ez nem lehet rendszer. A támogatást ellenszolgáltatáshoz kell kötni, mert ennek a javaslatnak a célja sem nem adakozás, sem nem jótékonyság, hanem a termelés fejlesztése. Természetesen a körülbástyázásnál ügyelni kell arra, hogy a megkötöttség ne legyen túlságosan terhes, ami visszariasztana sok gazdát a támogatás igénybevételétől. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a nehézségekkel küzdő birtokosok között találhatók éppen az elmaradott gazdák s éppen ezek gazdálkodásának az emelése a cél, tehát bankszerű módon nem kívánatos velük szemben eljárni. A javaslatban foglalt támogatás nem egyéni juttatásokra van felépítve, hanem feltételek teljesítésére, a gazdák szorgalmára, tevékenységére. Ezért a megállapított feltételek teljesítése esetében kivételezés nélkül igénybeveheti a gazda a támogatást. Ezzel a javaslat kiküszöbölni kívánja azt, hogy bármely kedvezmény illetéktelen befolyásolásoknak a forrása legyen. Amíg a javaslat egyéb tekintetben sok újszerű rendelkezést tartalmaz, a támogatások nyújtásánál az eddig követett és bevált utakat figyelembe veszi azért, hogy kockázatos és balsikerű akciók okozta megterheléstől az adófizető polgárokat megvédje. 11. Mint ez előbbi pontban már említettem, a termelés fejlesztését szolgáló eszközök közé a javaslat beiktatja szükség esetén a termelési rendnek közhatalommal való megvalósítását is. Az 1. pontban, mezőgazdasági termelésünk történelmi fejlődésével kapcsolatban már rámutattam arra, hogy jogunkban nem ismeretlenek az olyan rendelkezések, amelyek a termelési rendet az államhatalom erejével biztosítják. Ezek mellett meg kell említenem még az 1883 : XX. törvénycikket, a vadászati törvényt, az 1888: XIX., illetőleg az 1925: XLIII. törvénycikket, a halászati törvényt, az 1885 : XXIII., illetőleg az ezt módosító 1913 : XVIII. törvénycikket, a vízitörvényeket is, amelyek a földbirtokkal való rendelkezést korlátozzák s egyes meghatározott gazdasági tevékenységekre is kötelezik a termelőt. Jogrendszerünkben tehát nem kirívóak a javaslatnak a termelési rend közhatalmi megóvására vonatkozó rendelkezései. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az egy milliárdos beruházással kapcsolatos nagy nemzeti erőfeszítés ellenében közhatalmi biztosítékot is kell teremteni a javaslat rendelkezéseinek a megvalósítására, akkor elvileg nem kifogásolhatók az idevágó rendelkezések. A mellett azonban, hogy a javaslat ezt a lehetőséget biztosítja, a kényszerül*