Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

3!6 585. szám.. rozat, amely, már kizárólag a nemzetvédelmi törvényen alapszik, elrendeli a kötelező talajjavítást és az érdekelteket kényszertársulásba tömöríti. A talajjavításokat az állam a költségeknek 30—50%-ával támogatja. A talajjavítási tervet a talajjavító hivatal dolgozza ki. A jogszabályok létesítenek minden községben egy hivatalos jellegű bizottságot is, amelynek vezetője gondoskodik a premizált termények vetésterületének és megművelésének ellenőrzéséről és a támogatásra javaslatot tesz a felsőbb hatóságoknak. Franciaországban csak az újabb események nyomása alatt érlelődött meg a mezőgazdasági termelés erőteljesebb irányítása. A termelési szerződések rendszerét követik. Ezzel kívánják biztosítani, hogy az államhatalom a piacba ezen az úton beleszólhasson. A szerződéskötésre a gazdákat prémiumokkal és egyéb kedvezményekkel Ösztönzik. Ha ez eredménytelen maradna, az esetben a hatóság jogosult a gazdákat kötelezni meghatározott termények termelésére, művelésére és a termények beszolgáltatására. A szőlősgazdák kötelesek birtokuk egy részét más mezőgazdasági termények termelésére használni. Hollandiában az 1929. évben bekövetkezett válság váltotta ki a mezőgazdasági termelés irányítását. A kormányzat igyekezett a gazdáknak a világpiaci áraktól való függőségét enyhíteni és kiegyensúlyozott árakat elérni. E végből az állattenyésztést korlátozták, a behozatalt összpontosították, valamint az 1931. évi búzatörvény alapján a gazdákat és a malmokat külön szervezetbe tömörítették. Azoknak a gabonafajtáknak a termelését jutalmazzák, amelyekben Hollandiában hiány van. Anglia 1931. évben mezőgazdasági vonatkozásban szakított a szabadkereskedelemmel és elismerte a belső piaci szervezeteket. Az Agricultural Marketing Act 1931. évből, majd 1933. évből kizárólagossági joggal felruházott piaci szervezetek létesítésére adja meg a lehetőséget. Ezek a szervezetek átmenetet képeznek az érdekképviseletek és a szövetkezetek között. A törvény a piaci szervezetet nem kényszeríti rá az érdekeltekre.. Ha azonban a piacbiztosítási tervezetet meghatározott eljárással az érdekeltek elfogadják, úgy rendelkezései minden termelőre kötelezőek. Állami igazgatás ezzel kapcsolatban nem működik, de a piaci szervezetben a kormányzatnak is van képviselete. A piaci szervezet megállapítja a termelő és a forgalombahozó között az eladási feltételeket, a készletek felett ellenőrzést, a tagokkal szemben bíráskodást gyakorol. 1934. évben már szervezett piaci értékesítés működött komlóra, sertésre, bacon-re, tejre, burgonyára. A piaci szervezeteken kívül a mezőgazdasági termelés fejlesztésére másik főeszköz az árbiztosítás. Arbiztosítás van búzára, rozsra, árpára, zabra, cukorrépára, burgonyára, gyapjúra, hízott szarvasmarhára. Az árbiztosítás az államnak tetemes hozzájárulását kívánta meg, ezért már Angliában is felvetődött a most folyó háború előtt az erőteljesebb irányítás szüksége. Általános mezőgazdaságfejlesztési célzatú az 1931. évből való Agricultural Land (Utilisation) Act. Ez a törvény felhatalmazást ad mintagazdaságok (demonstration farms) létesítésére, legfeljebb 250 acre nagyságban. A mintagazdaságot helyi hatóság, szakoktatási intézmény vagy megfelelő magánszemély vezeti. Ha valamely birtok elhanyagolt állapotban van, a földmívelésügyi miniszter jogosított a birtokot — ha a felszólítás eredménytelen maradt — meliorációs munkálatok elvégzése céljából kisajátítani. Lehetővé teszi a törvény a törpebirtokosoknak állatállománnyal, vetőmaggal, műtrágyával és egyéb eszközökkel való felszerelését kamatmentes hitel útján. Ugyanezen törpebirtokosok számára példaadás céljából a földmívelésügyi miniszter bemutató telepeket (demonstration holdings) létesíthet,