Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

302 585. szám. ágat. A támogatást és kedvezményt lehetővé kell tenni azok számára is, akik mezőgazdasági termelésük és állattenyésztésük minőségét és meny­nyiségét saját kezdeményezésükkel jelentősen növelik. (3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában említett vállalkozást az ál­lam, törvénnyel létesített mezőgazda­sági érdekképviselet vagy a termelők­ből alakult egyesülés létesíti, az érde­kelt községet (várost), közbirtokossá­got, volt úrbéresek közösségét, legelte­tési társulatot vagy más közösséget, ha ingatlannal rendelkezik, a földmíve­lésügyi miniszter — a község (város) tekintetében a belügyminiszterrel egyetértve — kötelezheti arra, hogy telket és a lehetőséghez képest épüle­tet ingyen bocsásson rendelkezésre. Az (1) bekezdés d) pontjában említett vállalkozások céljaira köztestületek ré­szére ingatlanokra kisajátítási jog ad­ható. A kisajátítási jogot a földmíve­lésügyi miniszter adja meg. 15. §. A földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve tervek, költségvetés elkészítésével, az építkezés előfeltételeinek megállapítá­sára irányuló talaj vizsgálati és más műszaki előmunkálatok elvégzésével, műszaki irányítással és műszaki fel­ügyelettel segíti elő az ország külön­böző vidékeinek építési jellegét meg­őrző, az egészségügyi, gazdasági és egyéb követelményeknek megfelelő falusi lakóházak, cseléd- és munkás­lakások, szövetkezeti házak, kultúr­házak, gazdasági épületek, köztenyész­tésre használt apaállatok gondozóinak lakásai és apaállatistállók építését. 16, §. (1) A jelen fejezetben meg­határozott kedvezményeket, — az adó­vagy illetékmentességet, illetőleg ked­vezményt a pénzügyminiszterrel egyet­értve — a földmívelésügyi miniszter engedélyezi. (2) Az adó- vagy illetékmentesség, illetőleg kedvezmény mérvét, időtar­tamát, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos eljárást a pénzügymi­niszter a földmívelésügyi miniszter­rel egyetértve, rendelettel szabá­lyozza. 17. §. A 13—15. §-okban megálla­pított kedvezményeket az elérni kívánt cél természete szerint, visszatérítés kö­telezettségével, vagy e kötelezettség nélkül, készpénzben vagy természet­ben (anyag, gépek, eszközök, magvak, állatok, stb.), hitelműveletek előmoz­dításával — esetleg kincstári kezesség­vállalás útján — lehet nyújtani. • 18. §. A jelen fejezetben meghatáro­zott adó- és illetékmentességet, illetőleg kedvezményt, valamint támogatást, ju­talmat és egyéb kedvezményt nem lehet engedélyezni abban az esetben, ha az érdekeltet jogszabály kötelezi arra a tevékenységre, amely egyébként a ked­vezmény alapjául szolgálhatna. Mégis megadható ily esetben is a kedvez­mény, ha az érdekelt a rendelkezés végrehajtásában a tervezett idő előtt éri el a kitűzött eredményt, vagy ha a rendelkezés végrehajtását példaadással eredményesen elősegíti. Ha az érdekelt ugyanannak a tevékenységnek alapján más jogszabály értelmében is kedvez­ményben részesül, ezt a jelen törvény alapján nyújtható kedvezmény enge­délyezésénél megfelelően figyelembe . kell venni. 19. §. A kedvezmények engedélye­zése során — a megállapított előfeltéte­leknek fennállása esetében — mások előtt előnyben kell részesíteni azt, aki: a) a példát mutató gazdálkodásban előljár, különösen, ha mezőgazdasági felső-, közép-, vagy alsófokú iskolát vagy tanfolyamot végzett; b) nagy családú és családtagjait jó­részben a gazdaságban foglalkoztatja; c) a gazdasághoz mérten átlagban nagjrobb számú és nagyobb csa­ládú gazdasági alkalmazottat foglal­koztat. 20. §. (1) Nem adható kedvezmény az 1939 : IV. t.-c. 1. §-a első bekezdésé­ben meghatározott személyeknek, még abban az esetben sem, ha az említett törvény valamely rendelkezése értei-

Next

/
Thumbnails
Contents