Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

302 585. szám. ágat. A támogatást és kedvezményt lehetővé kell tenni azok számára is, akik mezőgazdasági termelésük és állattenyésztésük minőségét és menynyiségét saját kezdeményezésükkel jelentősen növelik. (3) Amennyiben az (1) bekezdés d) pontjában említett vállalkozást az állam, törvénnyel létesített mezőgazdasági érdekképviselet vagy a termelőkből alakult egyesülés létesíti, az érdekelt községet (várost), közbirtokosságot, volt úrbéresek közösségét, legeltetési társulatot vagy más közösséget, ha ingatlannal rendelkezik, a földmívelésügyi miniszter — a község (város) tekintetében a belügyminiszterrel egyetértve — kötelezheti arra, hogy telket és a lehetőséghez képest épületet ingyen bocsásson rendelkezésre. Az (1) bekezdés d) pontjában említett vállalkozások céljaira köztestületek részére ingatlanokra kisajátítási jog adható. A kisajátítási jogot a földmívelésügyi miniszter adja meg. 15. §. A földmívelésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve tervek, költségvetés elkészítésével, az építkezés előfeltételeinek megállapítására irányuló talaj vizsgálati és más műszaki előmunkálatok elvégzésével, műszaki irányítással és műszaki felügyelettel segíti elő az ország különböző vidékeinek építési jellegét megőrző, az egészségügyi, gazdasági és egyéb követelményeknek megfelelő falusi lakóházak, cseléd- és munkáslakások, szövetkezeti házak, kultúrházak, gazdasági épületek, köztenyésztésre használt apaállatok gondozóinak lakásai és apaállatistállók építését. 16, §. (1) A jelen fejezetben meghatározott kedvezményeket, — az adóvagy illetékmentességet, illetőleg kedvezményt a pénzügyminiszterrel egyetértve — a földmívelésügyi miniszter engedélyezi. (2) Az adó- vagy illetékmentesség, illetőleg kedvezmény mérvét, időtartamát, valamint az engedélyezéssel kapcsolatos eljárást a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, rendelettel szabályozza. 17. §. A 13—15. §-okban megállapított kedvezményeket az elérni kívánt cél természete szerint, visszatérítés kötelezettségével, vagy e kötelezettség nélkül, készpénzben vagy természetben (anyag, gépek, eszközök, magvak, állatok, stb.), hitelműveletek előmozdításával — esetleg kincstári kezességvállalás útján — lehet nyújtani. • 18. §. A jelen fejezetben meghatározott adó- és illetékmentességet, illetőleg kedvezményt, valamint támogatást, jutalmat és egyéb kedvezményt nem lehet engedélyezni abban az esetben, ha az érdekeltet jogszabály kötelezi arra a tevékenységre, amely egyébként a kedvezmény alapjául szolgálhatna. Mégis megadható ily esetben is a kedvezmény, ha az érdekelt a rendelkezés végrehajtásában a tervezett idő előtt éri el a kitűzött eredményt, vagy ha a rendelkezés végrehajtását példaadással eredményesen elősegíti. Ha az érdekelt ugyanannak a tevékenységnek alapján más jogszabály értelmében is kedvezményben részesül, ezt a jelen törvény alapján nyújtható kedvezmény engedélyezésénél megfelelően figyelembe . kell venni. 19. §. A kedvezmények engedélyezése során — a megállapított előfeltételeknek fennállása esetében — mások előtt előnyben kell részesíteni azt, aki: a) a példát mutató gazdálkodásban előljár, különösen, ha mezőgazdasági felső-, közép-, vagy alsófokú iskolát vagy tanfolyamot végzett; b) nagy családú és családtagjait jórészben a gazdaságban foglalkoztatja; c) a gazdasághoz mérten átlagban nagjrobb számú és nagyobb családú gazdasági alkalmazottat foglalkoztat. 20. §. (1) Nem adható kedvezmény az 1939 : IV. t.-c. 1. §-a első bekezdésében meghatározott személyeknek, még abban az esetben sem, ha az említett törvény valamely rendelkezése értei-