Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

298 585. szám. ügyi miniszter állandó ellenőrzése alatt áll. A (4) bekezdés esetében e rendelkezéseket a birtoknak kísérleti célokat szolgáló részére kell alkalmazni. (9) Az önállóan létesített kísérleti birtok az állam tulajdona, azt a földmívelésügyi miniszter a törvénnyel létesített mezőgazdasági érdekképviselet meghallgatásával haszonbérletbe adja. A haszonbérlő a kísérleti birtok vezetője. A kísérleti birtok vezetőjeként közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági szakképzettséget szerzett olyan közbecsülésben álló s megfelelő gyakorlattal rendelkező gazdát lehet számításba venni, aki hiteltérdemlően kimutatja, hogy az élő és holt felszerelés költségeinek és a szükséges forgótőkének nagyobb részével rendelkezik. (10) A haszonbérleti idő tartama tizenkét év. A haszonbérletet a kísérleti birtok vezetőjének kívánságára meg lehet hosszabbítani, kivéve, ha a törvénnyel létesített mezőgazdasági érdekképviselet véleménye szerint a kísérleti birtok vezetője gazdálkodásával a vidék mezőgazdaságának fejlesztését nem szolgálja kellő eredménynyel. A haszonbérleti viszony részletes feltételeit a haszonbérleti szerződésben kell megállapítani. A haszonbérleti szerződésben biztosítani kell a haszonbérlet megszűntetésének a lehetőségét arra az esetre, ha a kísérleti birtok vezetője a jelen törvény szerint reá háruló feladatoknak nem felel meg. (11) A kísérleti birtok vezetője az azon a vidéken szokásos haszonbért fizeti. A kísérleti birtok vezetőjének meg kell téríteni a megállapított kísérleti tevékenységéből eredő költségeit. Ha a kísérleti birtok vezetője a jelen törvény célkitűzéseinek elérése körül kiváló érdemeket szerez, a földmívelésügyi miniszter a haszonbér egy részét számára visszatérítheti. A visszatérítés nagysága ahhoz igazodik, hogy a kísérleti birtok vezetője milyen eredményeket ért el, de a haszonbér 50%-át meg nem haladhatja. 9. §. (1) Minden vármegyében időközönkint — az erre alkalmas időben és községben (városban) — termelési versenyt vagy mezőgazdasági kiállítást kell rendezni azokból a terményekből, termékekből és állatokból, amelyek annak a vidéknek sajátosságai, továbbá azokból a terményekből, termékekből és állatokból, amelyeknek termelése, illetőleg tenyésztése azon a vidéken kívánatos. Versenyeket mezőgazdasági üzemek között is lehet rendezni, a résztvevőket birtoknagyságukra figyelemmel több csoportba kell osztani. A díjazottaknak az országos tenyészállatvásáron és mezőgazdasági kiállításon való részvételét elő kell mozdítani. (2) A versenyeket (kiállításokat) községekben (városokban), majd községek (városok) között, illetőleg vármegyénkint kell rendezni, úgyhogy azokon az illető vidék néprajzi, háziipari, népművészeti sajátosságai is bemutatásra kerüljenek. (3) A versenyeket (kiállításokat) a földmívelésügyi miniszter által kijelölt mezőgazdasági érdekképviseleti szervek és szövetkezetek a községnek (városnak), a törvényhatóságnak, illetőleg a földmívelésügyi miniszternek a támogatásával rendezik. 10. §. A mezőgazdaság szempontjából különösen tanulságos vidékek, központok, intézmények tanulmányozása céljából a törvénnyel létesített mezőgazdasági érdekképviselet közreműködésével arra érdemes, képzett gazdák csoportos tanulmány útjait a földmívelésügyi miniszter előmozdítja. Az alsófokú mezőgazdasági szakiskolák előterjesztésére arra érdemes gazdaifjak továbbképzésére a földmívelésügyi miniszter támogatást adhat. A mezőgazdaság fejlesztését célzó kutatásokat a földmívelésügyi miniszter pályadíjak kiírásával s más megfelelő támogatással, a mezőgazdasági szakszolgálat és igazgatás tisztviselőinek bel- és külföldi továbbképzését pedig tanulmányi ösztöndíjakkal mozdítja elő.