Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában

548. szám 121 •III. (i) Az I. és II. pontok alatt felsorolt területeken emelt új épületek részére engedélyezett rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezménye csak akkor adható meg, ha az építtető az építésügyi hatóság kikötésein felül még a következő feltételeknek megfelel : 1. A telektulajdonos az utca szélesítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szüksé­ges területet a városnak díjtalanul átengedi és az épületet a szabályozási vonalba köteles építtetni. 2. Az építtető a telket csak addig a mélységig és csak olyan módon építheti be, amiként azt az építésügyi hatóság megállapította. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagas­sággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlok­zatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az új épületet vízvezetékkel és azonfelül — ha erre a lehetőség megvan — villanyvilágítással kell ellátni. Azokon a helyeken pedig, ahol a városnak szenny­víz-, vagy csapadékvíz levezető csatornája van, derítőberendezést is kell létesíteni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen elő­tér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A garszónlakásokra vonatkozólag a követ­kező 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a köte­lezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellá­tott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább 4 négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzet­méter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethet ők legyenek, 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 garszón­lakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és, az összes lakások igényeinek a kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben, vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátrány­papír nem használható. Azoknál a lakóhelyiségeknél pedig, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15. cm. vastag betonburkolatot kell alkal­mazni. 12. Az épületet cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köte­les megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempont­jából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észre­vételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi eset­ben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. Képv. iromány. 1939—1944. VII. kötgt. 16

Next

/
Thumbnails
Contents