Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-548. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűlés képviselőházához a rendkívüli ideiglenes házadómentességekről szóló 1929:XXIX. t.-c. 3. és 6. §-ai alapján engedélyezett rendkívüli ideiglenes házadómentességek tárgyában
106 548. szám. liftkamra céljára középszárny az építésügyi hatóság külön engedélye nélkül is létesíthető, ha a szomszédos telektől legalább 3 méter távolságban van és a 14 méter mélységet legfeljebb 3 méterrel lépi túl. 3. Az új épületet az építésügyi hatóság által megállapított épületmagassággal kell építeni és az építtető az építésügyi hatóság által megállapított homlokzatkiképzéshez is köteles alkalmazkodni. 4. Az épületet vízvezetékkel és villanyvilágítással kell ellátni, ahol pedig a városnak csapadékvíz-levezető csatornája van, ott derítőberendezést is kell létesíteni. 5. Minden lakásban — kivéve a segédházfelügyelői lakást — legyen előtér, éléskamra és az építésügyi szabályrendeletben meghatározott nagyságú konyha, valamint vízöblítéses klozet. A garszónlakásokra vonatkozólag a következő 6. pont rendelkezik. 6. Garszónlakásnak a jelen rendelet szempontjából az a lakás tekintendő, amely — beleértve a hallt is — legfeljebb két lakószobából áll és amelyben a kötelezően létesítendő előtéren és vízöblítéses klozeten kívül még csak fürdőszoba és három négyzetmétert meg nem haladó terjedelmű, külön szellőztetéssel ellátott főzőfülke lehet. 7. A háromszobás és ennél nagyobb lakásokban legalább négy négyzetméter alapterületű fürdőszobát, továbbá legalább 6 négyzetméter alapterületű önálló cselédszobát kell létesíteni. 8. A szobák — ideértve a hallt is — átlagos belső területe legalább 15 négyzetméter legyen. 9. A mellékhelyiségek világosak és kellően szellőztethetők legyenek. 10. A bérházakban minden 20 lakáshoz — ebből a szempontból 2 gar szónlakást egy lakásnak számítva — legalább egy világos mosókonyha tartozzék, ruhaszárításra pedig megfelelő és az összes lakások igényeinek kielégítésére elegendő helyiségek álljanak rendelkezésre. 11. Minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 centiméter mélységben vízszintes szigetelőréteget kell alkalmazni. Szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható. Azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 centiméter vastag betonburkolatot kell alkalmazni. 12. Az épületet cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal kell fedni és a felmenő falakat, valamint az oromfalakat mészhabarcsba rakott kőből vagy égetett téglából kell készíteni. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadásakor határozatát a tervek egy-egy példányának csatolása mellett a pénzügyigazgatóságnak is köteles megküldeni. A pénzügyigazgatóság köteles a tervet a jelen rendelet szempontjából haladéktalanul felülvizsgálni és hozzájárulását, illetőleg esetleges észrevételeit az építésügyi hatósággal legkésőbb 15 napon belül közölni. Utóbbi esetben a kifogások megszüntetése előtt a jelen rendelet alapján járó adómentesség nem engedélyezhető. (3) Az építkezés befejezése után a pénzügyi hatóságok kötelesek ellenőrizni azt, hogy az új épület a pénzügyigazgatósággal előzetesen közölt és általa elfogadott építési tervnek megfelel-e. III. (1) Ha az új épület valamely lebontott épület helyére emeltetett, a rendkívüli ideiglenes ház adómentesség kedvezménye kiterjed az új épület egész terjedelmére.
