Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-538. A épviselőház igazságügyi és közjogi bizottságának együttes jelentése "a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról" szóló 506. számú törvényjavaslat tárgyában

544 538. szám. Az 5. §-hoz. A bizottság a §. második bekezdéséből törölte a következő szavakat : »az első bekezdésben foglalt rendelkezés hatálybalépésének napját, továbbá«, —- mert a törvény helyes szerkesztése megkívánja, hogy a törvény hatálybalépésére vonatkozó rendelkezések lehetőleg egy helyen, a törvény utolsó szakaszában foglaltassanak. A 6. §-hoz. A bizottság a 6. §~szal kapcsolatban az alábbi módosításokat fogadta el: A §. első bekezdése a következőképpen módosul: »A házasságot megtévesztés miatt megtámadhatja a házasfél, ha házastársa az 1. §. alá eső betegségre vonatkozóan a megtévesztést tudva maga idézte elő akár előtte, akár a tisztiorvos vagy a vizsgálatot teljesítő orvos előtt lényeges ténykörülménynek hamis állításával vagy elhallgatásával, vagy pedig tudta a megtévesztést, amely egy harmadiktól ered. Az 1894 : XXXI. törvénycikknek a házasság megtámadására vonatkozó rendelkezéseit ilyen esetben is megfelelően alkalmazni kell.« A §. második bekezdésének első sorában »A házassági bontóperben« szavak helyébe »A perben« szavakat kell felvenni. A §. harmadik bekezdését a bizottság törölte. A §. első bekezdésének módosítása részben törvényszerkesztési szempontból indokolt, mert a házasság megtámadására vonatkozóan nemcsak az 1894 : XXXI. t.-c. 55—57. §-ainak, hanem egyéb rendelkezéseinek alkalmazása is szükséges. Érdemi módosítás tulajdonképpen csupán az lenne, hogy csak lényeges ténykörülmény tudatos hamis állításával vagy elhallgatásával való megtévesztés szolgálhat a házasság megtámadásának alapjául. Ez a megszorítás korlátozza a megtámadási lehetőségeket s védelmet nyújt a kisebb vétkességű vagy tudatlanságból vétő házasfeleknek. A második bekezdés módosítása szerkesztési hiba kijavítása végett szükséges. A harmadik bekezdés elhagyása azért indokolt, mert az új szövegezés általában alkalmazandónak jelenti ki a házassági törvénynek a megtámadásra vonatkozó valamennyi rendelkezését. A 7. §-hoz. A 7. §-t a bizottság a következőképpen szövegezte át: »7. §. Az 1894 : XXXI. t.-c. 54. §-a azzal egészíttetik ki, hogy megtámadható a házasság tévedés miatt, ha az egyik házasfél már a házasságkötéskor gyógyíthatatlan elmebetegségben szenvedett és a másik házasfél ezt nem tudta s a körülményekből sem következtethette.« Ez a módosítás kizárólag törvényszerkesztési szempontból szükséges. A tévedés újabb esetének a házassági törvény 54. §-ához kiegészítésképpen való felvétele maga után vonj a azt, hogy ilyen esetben is alkalmazandók a házasságnak tévedésből való megtámadására vonatkozó összes rendelkezések. A 9. §-hoz. A §. harmadik bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveget vette fel a bizottság : »Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, s emellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.« A javasolt módosítás indoka az, hogy az eddig megnyilatkozott politikai közvélemény túlságosan szűknek tartja a félvéreknek a nemzsidóval való házasságkötésre vonatkozó lehetőséget. A zsidóknak és nemzsidóknak tisztán faji alapon való különválasztása a nemzeti társadalom érzékeny megbontása nélkül valóban lehetetlen, ezért a félvéreknek nemzsidókkal való házasságát nem lehetne