Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.
Irományszámok - 1939-521. Törvényjavaslat a szellemi együttműködés tárgyában Szófiában az 1941. évi február hó 18. napján kelt magyar-bolgár egyezmény becikkelyezéséről
521. szám. 473 (telkeknek) közvetlenül az intézmények céljait szolgáló folytatólagos használata tekintetében kölcsönösen biztosítják egymás számára a bármi néven nevezendő egyszeri vagy folytatólagos vámok, adók és illetékek stb. alóli teljes mentességet, amely kiterjed a törvényhatóságok, a községek, vagy más közületek által szedett közszolgáltatásokra is. Az előző bekezdésben említett mentességek megilletik azokat a magániskolákat is, amelyeket a két szerződő fél a másik ország területén saját állampolgárai számára fenntart, illetőleg a jövőben a másik előzetes hozzájárulásával létesít. 2. cikk. A két szerződő fél csak olyan személyeket alkalmaz intézetei és tanfolyamai vezetőiül, akiknek kinevezéséhez az az állam előzetesen hozzájárul, amelyben működni fognak. A tanerők javadalmazását az az állam fizeti, amely kiküldi őket, míg a tanfolyamok és tanulmányi intézetek összes dologi kiadásai azokat az államokat terhelik, amelyekben azok felállíttatnak. 3. cikk. A két szerződő fél az egyetemet, illetőleg főiskolát végző vagy már végzett ifjúság tanulmányi célt szolgáló cseréjét határozza el. A m. kir. kormány és a bolgár királyi kormány megegyeznek abban, hogy közoktatásügyi minisztériumaik útján kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátanak két-két ösztöndíjat. Az ösztöndíj egy évre szól, amelyet azonban az ösztöndíjas indokolt kérésére a megfelelő minisztérium további egy évre meghosszabbíthat. Az ösztöndíjasoknak teljes tan, illetőleg vizsga és egyéb hasontermészetú díjmentesség biztosíttatik. Az ösztöndíjak összege a megfelelő állam megélhetési viszonyainak tekintetbevételével állapítandó meg. Az ösztöndíjasok a másik állam idevonatkozó fegyelmi szabályzatának vannak alávetve. туални постройки и за първото нмъ обзавеждане, на книги и учшшщни потреби, както и до продължителната употрйба на постройки и м-Ьста, собственость на горепоменатитй държавни институти, конто служатъ непосредствено за т'Бхнит'в цели. Така установенйт'Б освобождавания важатъ и за частнит^ училища, конто дветъ 1 страни еж. отворили или ще отворятъ за евоитъподаници въ територията на другата държава съ нейно предварително съгласие. Членъ 2. Дветъ" договорящи страни на~ значаватъ лицата за руководители на института и на курсоветъ 1 съ огледъ предварителното имъ одобряване отъ страната, гдето ще работятъ. Заплатите на тия лица ще бодать въ тяжесть на държавата, конто ги изпраща, а всички веществени разходи, свързани съ ежлцествуването на курсоветй и на институтитй, ще бждатъ за сметка на държавата, въ която еж създадени. Членг 3. Дветъ- договорящи страни възприематъ по начало размйната съ научна цель на студенти или завърпшли висшето си образование, въ университета или въ други висши учебни заведения. Българското Царско правителство и Унгарското Кралско правителство се съгласяватъ да създадатъ по две стипендии, конто ще бждатъ поставени на разположение ца респективнитй министерства на иросв^тата. Вс&ка стипендия ще трае една година, обаче, по мотивирана молба отъ стипендианта, тя може да бж.де продължена оть съответното Министерство съ още една година. Стипендиантитъ- се освобождаватъ отъ учебни, изпитни и други такси. Разм^рътъ на стипендиит'в трйбва да съответствува на условията за живота на дветЬ страни. Стипендиантит4 се подчиняватъ на дисциплинарния редъ въ висшето учебно заведение, гдето следватъ.