Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-514. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

462 514, szám. 514. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 5.150/1941. f. ü. szám alatt Maróthy Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. IV. 1.177/8—1941. számú megkeresése szerint vitéz Kiss Lajos vezérigazgató, vitéz Sallay István nyűg. tábornok és dr. Zloch Károly gyakorló ügyvéd, budapesti lakosok, főmagánvádlók feljelentésére nevezett képviselő, mint felelős szerkesztő ellen a bíróság büntető eljárást indított a »Pesti TJjság« című politikai napilap 1941. évi január hó 18. napján kiadott 14. számában »Hogyan árjásítanak a textiliparban? Tipikus zsidó-tőke bujtatok a Lódenposztógyárnál« főcím, VWeintraubék keresztény barátai — Miért kell a névre szóló részvényeket bevezetni« alcím alatt megjelent cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Az „egyensúlytörvény" szerint ugyanis az a vállalat tekintendő kereszténynek, ahol az igazgatóság több mint 50 százaléka keresztény, ezért választották be a Lódén igazgatóságába Zloch Károly és vitéz Kiss Lajos vezérigazgató mellé Bartha József et és vitéz Sallay Istvánt.« »Tipikus esete ez a „bújtatásnak" és ami a legérdekesebb, hogy jogilag nem is kifogásolható, mert kereskedelmi jogunk szerint a részvény tulajdonosának a bemutatót kell tekinteni. Tehát, ha vitéz Kiss Lajos vagy Zloch Károly mutatják be a részvényeket, a mai törvényes rendelkezés szerint az illetékes hatóságok kénytelenek őket tulajdonosoknak tekinteni, még ha nyilvánvaló is, hogy nem állott módjukban a nagyértékű részvénycsomagokat megvásárolni. így a vállalatot a törvény rendelkezése szerint keresztény vállalatnak lehet minősíteni és közszállításokban is részesíthető.« »Természetes, hogy a bujtatok cselekedete is erkölcstelen, de ezek az erkölcs szabályaival nem sokat törődnek.«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző és a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett i rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni.