Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről

438 508. szám. Az utóbbi esetekre s általában, ha a visszalépőnek törekvése hibáján kívül maradt sikertelen, a §. méltányosságból azt a szabályt állítja fel, hogy az önkéntesen visszalépőnek büntetését a bíróság belátása szerint enyhítheti. Az enyhítés mértéke nincs korlátozva, tehát leszállhat a vétségekre megállapított legenyhébb büntetési nemnek legalacsonyabb mértékéig, az egy pengő összegű pénzbüntetésig, ha éppen ez mutatkozik a terhelt bűnösségével arányban állónak. Ezt a rendkívül tágraszabott enyhítési jogot indokolja, hogy e téren az eseteknek rendkívül nagy változatosságát lehet elképzelni. Különböző már azoknak a bűntetteknek súlyossága, amelyeknek előkészületét a 11. §. alapján kellene megbüntetni, még eltérőbb maguknak az előkészítő cselekményeknek súlya és jelentősége és végtelen változatosságot tüntet fel a sikertelen visszalépési törekvésnek, az abban megnyilvánult erkölcsi felfogásnak és a kifejtett buzgalomnak értékelése is. A 13. §~hoz. A hivatalvesztésnek és a politikai jogok gyakorlata felfüggesztésének mellékbüntetésül kiszabását indokolja a javaslatban foglalt bűncselekmények súlya és erkölcsi jelentősége és megfelel a jelen jogi helyzetnek is (Btk. 138., 162. §§., 1921 : III. t.-c. 9. §.). A mellőzés lehetőségét a Btk. 54. §-ának második bekezdése biztosítja arra az esetre, ha a főbüntetés hat havi fogházat nem halad felül. Az állam önvédelmének elemi követelménye, hogy a legfőbb javait és érdekeit támadó cselekmények elkövetőivel szemben a kiutasítás és a kitiltás fegyverével is élhessen, ha a bűntettesnek az ország területén vagy valamely községben tartózkodása az állami és a társadalmi rend ellen irányuló újabb vállalkozásoknak kiindulópontja lehet. E tekintetben is követi a javaslat az 1921 : III. t.-c. 9. §-ának és számos más, újabb törvénynek példáját. A 14. §-hoz. A vagyoni elégtételre való kötelezést szintén több újabb törvény alkalmazza a közérdeket különösen érezhető módon megsértő bűntettesekkel szemben, így árdrágító visszaélés bűntette (1920 : XV. t.-c. 3. §. 2. bek.), az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző bűntett (1921 : III. t.-c. 10. §.), fizetési eszközökkel elkövetett bűntett (1922 : XXVI. t.-c. 1. §. 3. bek., 1939 : XIV. t.-c. 3. §.), hűtlenség bűntette (1930: III. t.-c. 70. §. 2. bek.), a honvédelmi törvénybe ütköző bűntettek és bizonyos vétségek (1939 : II. t.-c. 213. §. 4. bek.) eseteiben. A javaslat a felsorolt törvényekben megnyilvánult jogi felfogásból azt a következtetést vonja le, hogy a felségsértés és a lázadás, mint az állam legfőbb értékei ellen irányuló bűncselekmények esetében sem lehet mellőzni a bűnözéstől visszatartásnak ezt a gyakran nyomatékos eszközét. Előreláthatóan különösen akkor fog alkalmazásra kerülni, ha attól lehet tartani, hogy a bűntettes vagyona az állam ellen irányuló újabb kezdeményezéshez szolgáltathat anyagi eszközöket. A lő. §-hoz. A kir. törvényszék öttagú külön tanácsának hatáskörét a felségsértés és a lázadás elbírálására már az 1938 : XVI. t.-c. 1. §-ának 1. és 3. pontjai állapítják meg. Ugyanez állt az idézett §, 5. pontja értelmében az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikknek a fentiek szerint a jelen javaslatba beolvasztott rendelkezéseiben meghatározott bűncselekményekre nézve is. Az öttagú külön tanács hatásköre a javaslat értelmében megmarad ugyané bűncselekményekre és ezenfelül a javaslat 8. §-ában meghatározott bűntettre és vétségre is ki fog terjedni. Ugyancsak ide fognak tartozni a 11. §. szerint bűntett előkészítése címén büntetés alá vont cselekmények is, ha a bevégzett vagy megkísérlett bűntett elbírálására az öttagú külön tanácsnak lenne hatásköre. A §. hatásköri rendelkezése csak a polgári büntetőbíráskodás körére vonatkozik. A katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekre ugyan szintén a javaslat anyagi büntetőjogi rendelkezéseit kell majd az 1930 : II. t.-c. (Ktbtk.) 1. §-a értei-