Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről

508. szám. 419 Előkészületi cselekmények. A lázadás előkészületi cselekményei közül a Bt-k. — a felségsértésnél követett módszeréhez ragaszkodva — bünteti a szövetséget, mégpedig súlyosabban, ha előkészületi cselekményt is követtek el — enyhébben, ha ilyen cselekmény nem történt (156., 157. §§.). Bünteti továbbá a nyilvános és egyenes felhívást, — eredményesség esetében felbújtásként, — teljes eredménytelenség esetében alacsonyabb büntetési tétellel. Puszta előkészületi cselekmény — a szövetségen kívül — a lázadás körében nem büntethető. Büntetés. A büntetés tekintetében a Btk. a lázadásra sem halált, sem életfogytig tartó fegyházbüntetést nem rendel. A határozott ideig tartó szabadságvesztésnek az általa ismert legmagasabb mértékét: a tíztől tizenöt évig terjedőt csak a minősített esetekben alkalmazza és akkor is csak a »felbujtókkal és a vezetőkkel« szemben. Minősített esetek a 154. és 155. §-ok szerint: község, ház, fegyvertár, hadi szertár, lőportár, vaspálya, távírda- vagy postahivatal megtámadása, hatalomba kerítése, — a lázadással kapcsolatban elkövetett rablás, gyújtogatás, pusztítás, személy elleni erőszak. A Btk. a lázadást elsősorban politikai jellegű s így nem becstelenítő hatású bűncselekménynek tekinti s ezért általában államfogházbüntetést szab rá. Kivételt tesz a közönséges bűncselekményekkel párosult lázadásra s az ilyen bűntettet célzó szövetségre (155., 157. §.), amely esetekben a Btk. is fegyházbüntetést tartott indokoltnak. A felhívás körében ezt a megkülönböztetést a 158. §. nem teszi meg. A politikai jelleg hangsúlyozása azonban a Btk.-t nem indítja arra, hogy a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mellőzze (162. §.). Visszalépés. Az előkészítő cselekményektől visszalépés tárgyában a lázadási fejezetnek csupán a szövetkezéstől visszalépés tekintetében volt alkalma a rendelkezésre s ezt a feladatát a felségsértési fejezet vonatkozó §-ára utalással oldja meg (160. §.). A Btk. azonban még kivételesen annak is büntetlenséget biztosít, aki bűnössé vált a lázadás befejezett bűntettében. Ez pedig már a csoportosulásban való részvétellel bekövetkezik. A kedvezményben a 159. §. szerint az részesül, aki a polgári vagy katonai hatóság felhívására a lázadás színhelyét elhagyja s a lázadásban többé nem vesz részt. G) Bűncselekmények előkészítése tekintetében. Az előkészületi cselekmentßk elvi büntetlensége. A Btk. rendszerében az a cselekmény, amellyel a szándékolt bűntett vagy vétség véghezvitele megkezdetett, de be nem végeztetett, mint a megkezdett bűntett vagy vétség kísérlete büntetendő, a bűntett kísérlete mindig, a vétség kísérlete a törvény különös részében meghatározott esetekben (65. §.). Az előkészületi, azaz azok a cselekmények, amelyek még nem jelentik a véghezvitel megkezdését, de ennek útját egyengetik, a Btk. rendszerében büntetlenek, e szabály alól csak egyes rendelkezések tesznek kivételt. Az előkészületi cselekmények kivételes büntethetősége. A fentiekben részletesen kifejtettem a Btk. álláspontját abban a tekintetben, hogy a felségsértésnek és a lázadásnak minő előkészületi cselekményei, milyen mértékben érdemelnek büntetést. E két fejezet körén kívül is szükségesnek látta a Btk., hogy egyes külön meghatározott cselekményeket kifejezetten mint más, súlyosabb bűncselekmények előkészítését vegyen büntetés alá — ideértve a deliktum előkészítésére alakult szövetséget is. E részben természetesen figyelmen kívül maradnak azok a §-ok, amelyekben a Btk. önálló tényálladékká emel olyan cselekvőséget,