Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-506. Törvényjavaslat a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról

506. szám. 395 4. Nemzsidó és zsidó házasságkötésének tilalma. Az eddigi rendelkezések mellett, amelyek elsősorban a jövő nemzedékek szoros értelemben vett egészséges származásának biztosítását kívánják szolgálni, nem kisebb jelentőségű feladat annak a célnak elérésére törekedni, hogj^ a magyar nemzet faji tisztasága megóvassék erősen eltérő fajokkal való vérkeveredésektől, amelyeknek természeti következményei csak további keveredéstől mentes több nemzedéken keresztül oszlanak el. Magyarországon a zsidóság az egyetlen nagyobb néptömeg, amely eltérő fajként tűnik fel a magyarság és az árja fajhoz tartozó hazai nemzetiségek mellett. Annak megvilágítására, hogy mily arányban kövétkezhetik be a nemzsidók és zsidók magyarországi faj keveredése, nem annyira a hazai nyolcszázezres zsidó tömeget kell szembeállítani a kb. tizenhárommilliós nemzsidó lakossággal, hanem inkább a kb. hatszázezer főnyi értelmiségi foglalkozású zsidót a kb. négymilliónyi értelmiségi foglalkozású nemzsidóval. A zsidó fajhoz tartozók a hazai nemzsidókkal az utóbbi félévszázad alatt egyre növekvőbb számban házasodtak össze és ezzel mind a nemzsidók, mind a zsidók szempontjából nem kívánatos faj keveredés egyre nagyobb méreteket öltött. Míg 1895-ben az egész Magyarországon csak 265 nemzsidó-zsidó házasság fordult elő és a zsidók által 1895-ben kötött házasságoknak csak 2'04%-a volt zsidó-nemzsidó vegyesházasság, addig 1916-ban az említett két adat már 761 és 12'4%, 1918-ban 1.185 és 1093 %, 1936-ban a csonka, trianoni országterületen 1,126 és 14-17%, 1937-ben 1.102 és 13'96 %, 1938-ban 1.003 és 13"6 % és még 1939-ben is, a két zsidótörvény után, 743 és 9*93 %. Ezeknek az adatoknak értékelésében még figyelembe kell venni azt is, hogy azok csak a nemzsidók és az izraelita vallású zsidók házasságkötéseinek adatai, de nem tartalmazzák azokat a házasságokat, amelyeket a házasságkötés előtt keresztény hitfelekezet tagjává vált zsidók kötöttek nemzsidókkal. A felsorolt adatok kellőképpen mutatják, hogy a nemzsidó-zsidó házasságok iránt érzett társadalmi ellenérzés, sőt a zsidók társadalmi és gazdasági visszaszorítására irányuló jogszabályok sem bizonyultak elegendő visszatartó erejűnek a nemkívánatos fajkeveredés megakadályozására. Ezért a törvényjavaslat 9. §-a, hasonlóan más európai országok, így Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Horvátország jogalkotásához, olyan házassági tilalmat állapított meg, amely szerint nemzsidónak zsidóval házasságot kötnie tilos. Tekintettel arra, hogy ez a házassági tilalom a zsidók és a nemzsidók nemkívánatos faj keveredésének megakadályozására irányul, nem lehetett itt a zsidóknak az 1939 : IV. t.-c. 1. §-ában foglalt meghatározását irányadónak venni. Az 1939 : IV. t.-c. 1. §-a ugyanis a faji meghatározás elvétől bizonyos eltéréseket mutat, és ha az abban foglalt meghatározás vétetett volna itt is alapul, a javaslat nem érhetné el a célját. Természetesen a jelen javaslat 9. §-ában foglalt új fogalommeghatározás kizárólag a jelen törvény szempontjából érvényesül, minden egyéb vonatkozásban az 1939 : IV. t.-c. 1. §-ának meghatározása irányadó. A javaslat 9. §-ában foglalt faji meghatározás alaptétele, hogy zsidó az, akinek két vagy több nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Ennek az alaptételnek merevségét enyhíti az a szabály, hogy azok, akiknek csak két nagyszülőjük született az izraelita hitfelekezet tagjaként és a mellett ők maguk, úgyszintén szüleik születésüktől fogva mindig valamely keresztény hitfelekezet tagjai, nem esnek a zsidókkal egy tekintet alá. Az ilyen személyek ugyanis egyfelől csak