Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-505. Törvényjavaslat az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról

386 505. szám. A 6. §-koz. Ennek a §-nak indokait is az általános indokolásnak erre vonat­kozó részletes fejtegetései foglalják magukban ; tüzetesebb megvilágításra a §. rendelkezésének gyakorlati vonatkozásai szempontjából sincs szükség. Azok a rendelkezések, amelyek a hadirokkantak és tűzharcos ügyvédeknek közmegbiza­tásban részesítése tekintetében irányadók (6400/1938. I. M. számú rendelet), meg­adják az útmutatást ennek a rendelkezésnek gyakorlati alkalmazására is. A 7. §-hoz. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szervezetében az ­ügyvédi testületi önkormányzat érvényesül. Ebből szükségképpen következik, hogy azoknak a rendelkezéseknek hatályát, amelyek hivatva vannak a keresztény és nemzeti szellem érvényesülését az ügyvédi önkormányzat működésében bizto­sítani, ki kell terjeszteni az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet szerveze­tére is. Az 1934 : XXIII. törvénycikk rendelkezései értelmében az Intézet szervei: a közgyűlés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. A közgyűlés tagjai az említett törvény 10. §-ának rendelkezései szerint az Intézet igazgatóságának tagjai, tiszt­viselői és az ügyvédi kamarák kiküldöttei. A kamarai kiküldötteket a kamarai választmány tagjainak megválasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalma­zásával az ügyvédi kamarák közgyűlése választja. Ennek következtében az 1939 : IV. t.-c. 9. §-ának negyedik bekezdésében, valamint a jelen törvényjavaslat 5. §-ában meghatározott azok a korlátozások, amelyek zsidóknak a kamarai választmány tagjává választására, úgyszintén kamarai választási jogukra vonat­koznak, az említett jogszabályok erejénél fogva érvényre jutnak az Országos Ügy­védi Gyám- és Nyugdíjintézet kamarai közgyűlési kiküldöttei tekintetében is ; ebben a körben tehát a javaslat szóbanlévő céljának érvényesítése végett külön rendelkezésre nincs szükség. Az 1934 : XXIII. t.-c. 12. §-ának rendelkezése szerint az Intézet igazgatósága tíz rendes tagból, négy póttagból, valamint a 14. §. értel­mében hat tagból (elnök, helyettes elnök, titkár, ügyész, pénztáros és ellenőr) álló tisztviselői karból áll; az Intézet felügyelőbizottságának pedig a 13. §. értel­mében öt rendes és két póttagja van. A hat százalékos arány törvényszerinti érvé­nyesítése az Intézet igazgatóságának, tisztviselői karának és felügyelőbizottságá­nak körében nem teszi lehetségessé egyetlenegy zsidó részvételét sem a szóbanlévő önkormányzati szervekben. Ennek következtében rendeli el a javaslat 7. §-a azt, hogy az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tisztviselőjévé, igazgatóságá­nak és felügyelőbizottságának tagjává zsidót nem lehet megválasztani. A 8. §-hoz. A javaslatnak az általános indokolásban tüzetesen megokolt célja az ügyvédi önkormányzat tekintetében a keresztény és nemzeti szellem hatályos érvényesítésének biztosítása. Ebből az alapelvből szükségszerűen követ­kezik a javaslat 8. §-ának rendelkezése, tekintve, hogy az 1939 : IV. t.-c. 2. §-ában meghatározott mentességek egyéni természetű méltánylás következményei, a javaslat alapgondolatával azonban ilyen kivétel nem egyeztethető össze. Az egyéni természetű méltánylás elvét viszont a javaslat is érvényre juttatja az ilyen értelmű méltánylás indokolt körében azáltal, hogy a közmegbizatásban részesí­tésre vonatkozó korlátozó rendelkezéseket nem terjeszti ki az 1939 : IV. t.-c. 2. §-ának első bekezdése alá eső zsidókra. A 9. §-hoz. A hatálybaléptetésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezés nem szorul indokolásra. Budapest, 1941. évi június hó 11. napján. Dr, Radocsay László s. k., m. kir. igazságügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents