Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-465. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1938/39. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1938/39. költségvetési évre enedélyezett hitelekkel szemben (1938:XXII. t.-c.) a 1938/39:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 185. és 308. számú jelentései tárgyában

465. szám. 297 a rendes kiadásoknál Megtakarítás Túlkiadás Előirányzat ' nélküli kiadás a rendes kiadásoknál millió pengő a rendes kiadásoknál 166 15 37 1689 12-6 34 1-9 32*2 17-7 az átmeneti kiadásoknál 166 15 37 1689 12-6 34 1-9 32*2 17-7 a beruházásoknál 166 15 37 1689 12-6 34 1-9 32*2 17-7 összesen 166 15 37 1689 12-6 34 1-9 32*2 17-7 összesen 21*8 184-9 51-8 A következőkben rátérve azoknak a főbb okoknak ismertetésére, amelyek az egyes kiadási csoportokban az előirányzattal szemben jelentkező eltéréseket előidézték, mindenekelőtt utalni kell a terület visszacsatolások folytán előállott általános többszükségletre. A személyi járandóságoknál 17 millió P túlkiadás jelentkezik fentebbieken kívül főleg korpótlékoknak az 1938 : XXXVII. t.-cikkel történt rendszeresítése és a családi pótlékoknak az 1938 : XXXVIII. t.-cikkel történt felemelése folytán. Meg kell azonban jegyezni, hogy az ebből származó többletet az évközben megüresedett állások betöltésére nézve — a kezdő állások kivételével — ez évben is fennállott tilalom csökkentette. A nyugellátásoknál mutatkozó 18-9 millió P túlkiadást a korpótlékok rendszeresítésén és a családi pótlékok felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának a területvisszacsatolások folytán is érvényesült emelkedése okozta. A felsorolt okok idézték elő az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz való hozzájárulásoknál mutatkozó 3-9 millió P túlkiadást is. A dologi és egyéb rendes, valamint az átmeneti kiadásoknál a túlkiadás 154-5 mülió P. Ennek több mint negyedrészét, 39*8 millió P-t, az állami vas-, acélés gépgyárak foglalkoztatásának emelkedése idézte elő s teljes mértékben ellensúlyozza az üzem bevételi előirányzatával szemben elért többlet. Hasonlóan ellensúlyozza az elért bevételi többlet az államvasutaknál jelentkező 18*9 millió P túlkiadást is. Ezenkívül túllépés állott elő az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére előirányzott kiadásoknál, mert az ily szükségletek kielégítését ebben az évben is folytatni kellett. Végül jelentékenyebb összeget tettek ki a pénzverési költségek és az ínségakciók költségei. Beruházásokra összesen 74-7 millió P fordíttatott, 17*4 millió P-vel több, mint amennyi a költségvetésben és a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben előirányzatként jelentkezik. Az állami adósságok szolgálatánál 3*2 millió P túlkiadás mutatkozik annak következtében, hogy a nagyobb váltópénzszükséglet a pénzverési nyereség emelkedéséhez vezetett, ezt pedig a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság rendkívüli törlesztésére kellett felhasználni. A túlkiadásokkal szemben a költségvetésben előirányzott bevételeknél a tényleges bevétel 239-5 millió P-vel volt nagyobb. Az átfutó kezelés előlegek és idegen pénzek számláján együttvéve 2*6 millió bevételi többlet jelentkezik, amivel szemben az átfutó kezeléssel kapcsolatban álló leltári számlákon az átfutó pénzkezelés természetéből folyóan azonos összegű vagyonfogy átkoz ás állott elő.