Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-459. A m. kir. iparügyi miniszter jelentése az országgyűléshez ásványolajfélék és földgáz kutatása és bányaművelése meghatározott területre vonatkozó jogának az 1911:VI. t.-c. 4. §-a alapján a Wintershall A. G. berlini cégre, illetőleg az általa alapítandó részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

228 459. szám. Az erőhatalomra vonatkozó fentebbi elveket nemcsak akkor kell alkalmazni, ha kötelezettség elmulasztásáról vagy nem teljesítéséről van szó, hanem akkor is, ha olyan esetről van szó, amelyben valamely határidőnek be nem tartásához jogvesztés fűződik. Az ebben a §-ban foglalt határozmányok hasonlóképpen irányadók a m. kir. államkincstárra nézve is. standenen Schaden wieder gutzumachen. Vorstehende Grundsätze über höhere Gewalt sind nicht nur anzuwenden, wenn eine Versäumnis oder Nichterfüllung von Verpflichtungen in Frage kommt, sondern auch dann, wenn es sich um Fälle handelt, in denen die Nichteinhaltung einer Frist mit einem Rechtsverlust verbunden ist. Die Bestimmungen dieses Paragraphen gelten in gleicher Weise auch für das K. Ung. Staatsärar. Í8. §. Választott bíróság. Az 1. §. másodiktól ötödikig terjedő bekezdéseiben szabályozott határváltozásokra az 5. §. rendelkezéséből — veszteségek kikerülése — és a 15. §. ötödik bekezdésében említett napi értékre vonatkozó véleményeltérések, valamint oly véleményeltérések tekintetében, amelyek a »gazdaságosan kiaknázható« — 16. §. — fogalom értelmezése körül keletkeznek, választott bíróság dönt. E bíróságba mindkét fél egyegy szakértőt küld választott bíróul. A magyar polgári perrendtartás 770. §. első bekezdésében említett választójog 30 napon belül gyakorlandó. Ha a választott bírák a vitás kérdések tekintetében nem tudnának megegyezni, harmadik választott bírót kell választaniok. Ez elnököl a választott bíróságban és nyugállományban levő magyar bírónak vagy ítélőbírói képesítésű magyar egyetemi tanárnak kell lennie. Ha a választott bírák az elnök személyében nem egyeznek meg, akkor ezt a magyar királyi Kúria elnöke nevezi ki. A választott bíróság a költségeket előzetesen állapítja meg. Mindegyik félnek a költségek felét előlegeznie kell. Egyébként a választott bíróság meg§ 18. Schiedsgericht. Meinungsverschiedenheiten über die in § 1 Abs. 2—5 vorgesehenen Grenzänderungen, aus der Bestimmung des § 5 — Vermeidung von Verlusten — und über den Tageswert gemäss § 15 Abs. 5. sowie Meinungsverschiedenheiten, die durch Auslegung des Begriffs »wirtschaftlich ausbeutbar« — § 16 — entstehen, entscheidet ein Schiedsgericht. In dieses Gericht sendet jede Partei einen Sachverständigen als Schiedsrichter. Das in § 770 Abs. 1 der ungarischen Zivilproz ess Ordnung genannte Wahlrecht ist binnen einer Frist von 30 Tagen auszuüben. Können sich die Schiedsrichter über die streitigen Fragen nicht einigen, so haben sie einen dritten Schiedsrichter zu wählen. Dieser führt den Vorsitz im Schiedsgericht und muss ein im Ruhestand befindlicher ungarischer Richter oder ein ungarischer Universitätsprofessor mit der Befähigung zum Richteramt sein. Einigen sich die Schiedsrichter nicht über die Person des Vorsitzenden, so ernennt diesen der Präsident der K. Ung. Kurie. Die Unkosten des Schiedsgerichts bestimmt dieses im voraus. Jede Partei hat die Hälfte der Unkosten als Vorschuss zu leisten. Im übrigen richtet -sich die -Konsti^