Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-456. A képviselőház igazságügyi, közgazdsági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "azt építőtakaréküzlet szabályozásáról" szóló 320. számú törvényjavaslat tárgyában

456. szám. 195 3. a folyósított kölcsönök dologi biz­tosításának módját ; 4. azt, hogy engedmónyezhetik-e vagy elzálogosíthat ják-e betéteiket a befizetők s ha igen, milyen feltételek mellett; 5. azt, hogy felmondható-e vagy egyébként megszüntethető-e az építő­takarékszerződés és ha igen, milyen kötelezettségek származnak ilyen eset­ben a befizetőkre és a vállalatra ; 6. azt, hogy köt-e a vállalat a befi­zetőkkel életbiztosítási szerződést vagy megkívánja-e a befizetőktől, hogy ja­vára mint kedvezményezett javára va­lamely biztosító intézettel életbiztosí­tási szerződést kössenek ; 7. azt, hogy részesednek-e a befi­zetők a vállalat tiszta hasznában és ha igen, milyen elvek szerint. 8. §. A pénzügyminiszter a kereske­delem- és közlekedésügyi és az igazság­ügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy a vállalatok az üzlettervben a 6. §-ban felsoroltakon felül egyéb ada­tokat is feltüntessenek, valamint az építőtakarékügyletek általános feltéte­leinek közlésében a 7. §-ban felsorol­takon felül egyéb adatokat is bejelent­senek. 9. §. A Pénzintézeti Központ a vállalatok üzletvitelét és ügykezelését a jelen törvény 5. §-ában megkívánt bejelentés vétele után megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a pénzügymi­niszternek jelentést tesz. A vállalatok üzletvitelét és ügykeze­lését a Pénzintézeti Központ később is bármikor felülvizsgálhatja és a vizs­gálat eredményéről a pénzügyminisz­ternek jelentést tehet. A pénzügyminiszter állapítja meg, hogy a Pénzintézeti Központ részére a jelen §. alapján végzett felülvizsgála­tokért milyen költségmegtérítés jár. A költségek a vállalatot terhelik es a vállalat kény szerfelszámolása esetében azokat a tömeg tartozásának (1881: XVII. t.-c. 48. §.) kell tekinteni... 10. §. A pénzügyminiszter. a Pénz­intézeti Központnak az előző §. első bekezdése értelmében teljesített vizs­gálata után vagy a Pénzintézeti Köz­pont jelentése alapján később is bár­mikor a befizetők betéteinek bizton­sága érdekében az üzletviteli és ügy­kezelési feltételeknek módosítását kí­vánhatja és meghatározhatja a mérleg­szerkesztés szabályait. A vállalat, amennyiben a pénzügyminiszter meg­állapítása szerint szükséges, —- a fo­lyósítandó kölcsön összegét leszállít­hatja, a várakozási időt meghosszab­bíthatj a es a kölcsönt igénylő féllel szemben a kölcsön fedezete tekinteté­ben a kikötöttnél szigorúbb feltétele­ket szabhat; nem szabhat azonban olyan feltételeket, amelyek szerint a befizetők nagyobb vagy terhesebb szol­gáltatásra kötelesek, mint amilyenre magukat szerződésben kötelezték. Ha a vállalat a megállapított fel­tételeket a pénzügyminiszter által megszabott határidőben nem teljesíti, a pénzügyminiszter elrendelheti a vál­lalat kényszerfelszámolását. 11. §. A pénzügyminiszter a Pénz­intézeti Központnak akár a 9. §. első bekezdése értelmében tett, akár bár­mely későbbi jelentése alapján a vál­lalat meghallgatása után elrendelheti a vállalat kényszerfelszámolását, ha megállapítása szerint: a) a vállalat üzletterve a befize­tőkre vagy azok egy részére súlyosan hátrányos, vagy b) a vállalat üzletvitele a befizetők betéteinek biztonságát veszélyezteti, vagy c) a vállalat a felügyeleti jog gya­korlását a kívánt felvilágosítások meg­tagadásával, valótlan tartalmú jelen­tésekkel vagy bármely más módon meghiúsítja, vagy d) a vállalat üzletének folytatásá­ban a jelen törvény rendelkezéseit sú­lyosan megsérti vagy az üzleti tisztes­séget .sértő vagy általában a jó erköl­csökbe ütköző magatartást tanúsít, vagy ; e) a vállalattól — vagyoni erejének és eddigi üzleti eredményeinek figye-

Next

/
Thumbnails
Contents