Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.
Irományszámok - 1939-456. A képviselőház igazságügyi, közgazdsági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "azt építőtakaréküzlet szabályozásáról" szóló 320. számú törvényjavaslat tárgyában
456. szám. 193 Melléklet a 456. számú irományhoz. Törvényjavaslat az építőtakaréküzlet szabályozásáról. (A képviselőház igazságügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának szövegezése szerint.) I. Fejezet. Az építőtakaréküzletről általában. 1. §. Építőtakaréküzlet a jelen törvény szempontjából az a tevékenység, amely befizetések gyűjtésére irányul azzal a szándékkal, hogy a befizetők meghatározott terv szerint kölcsönben részesüljenek lakóház vagy házhely megvétele, avagy lakóház építése vagy átalakítása, vagy az 1924 : XII. törvénycikk rendelkezései alá eső társasházhoz tartozó lakás megszerzése céljából. 2. §. Építőtakaréküzlettel, illetőleg építőtakarékügyletek (3. §.) kötésével csak részvénytársaság vagy szövetkezet foglalkozhatik. A más alakban szervezett ilyen vállalat a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül köteles részvénytársasággá vagy szövetkezetté átalakulni vagy az építőtakaréküzletet abbahagyni. A jelen törvény hatálybalépésétől kezdve új vállalat építőtakaréküzlet folytatására csak a pénzügyminiszter engedélyével alakulhat s fennálló vállalat működését építőtakaréküzletre csak a pénzügyminiszter engedélyével terjesztheti ki. A pénzügyminiszter az engedélyezés iránt benyújtott kérelem elbírálásánál azt is vizsgálj a, hogy a tervbe vett vállalat az alapítás költségeinek és a működés megkezdéséhez szükséges költségeknek fedezésére elegendő biztosítékot nyujt-e. Engedély csak akkor adható, ha a vállalat kimutatja, hogy a tervbe vett üzlet terjedelmének megfelelő, de legalább kétszázötvenezer (250.000) pengő értékű biztosítéki alapja van. A befizetők előre meghatározott zárt körére kiterjedő s egyúttal előre meghatározott időre alakuló vállalatnak a pénzügyminiszter megengedheti, hogy a biztosítéki alap a jelen bekezdésben foglaltaktól eltérőleg kisebb összegben állapít tassék meg. A biztosítéki alapot csak a következő módon, illetőleg a következő értékekben lehet elhelyezni: 1. a m. kir. postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Központnál és ennek első kúriájába tartozó pénzintézetnél betétkönyvre vagy folyószámlán ; 2. magyar államadóssági kibocsátványokban (kötvényekben, pénztárjegyekben, kincstári utalványokban) ; 3. más olyan meghatározott kamatozású értékpapírokban, amelyek óvadékképeseknek nyilváníttattak ;••-.