Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-453. Törvényjavaslat az irodalmi és a művészeti művek kölcsönös védelme tárgyában Berlinben, 1940. évi november hó 6. napján kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről

188 453. szám. ebben a vonatkozásban messzebbmenő védelmet biztosít a két állam polgárainak, mint az 1928. évi június hó 2. napján kelt és az 1931 : XXIV. törvénycikkbe iktatott római nemzetközi egyezmény. Minthogy a római szerzői-jogi egyezmény az ilyen műveket nem védi, kívánatosnak mutatkozott az említett magyar-német szerzői-jogi egyezménynek ezt a rendelkezését továbbra is fenntartani és arra az időtartamra biztosítani, amely alatt a szerződő államok tagjai a nemzetközi szerzőijogi Uniónak. Ilyen rendelkezést a fentebb már említett és az 1887 : IX. törvénycikkbe iktatott magyar-osztrák szerzői-jogi egyezmény nem tartalmazott. A szóbanlevő egyezmény tehát most már a Német Birodalom egész területére — beleértve a volt Ausztria és a Cseh-Morva Védnökség területét is — kiterjeszti ennek a rendelkezésnek érvényét. A szóbanlévő rendelkezés azért mondja ki azt, hogy ez a védelem addig tart, amíg a két állam egyaránt részes a berni szerzői-jogi nemzetközi egyezményben, mert a szerzői-jogra vonatkozó összes többi kérdéseket a már említett berni, legutóbb Rómában felülvizsgált többoldalú nemzetközi szerzői-jogi egyezmény szabályozza és ha a két állam valamelyike ezt az egyezményt felmondaná, vagy kilépne a szerzői-jogi Unióból, úgy újabb egyezményben kellene szabályozni a két állam között az összes szerzői-jogi kérdéseket. Ezzel a lehetőséggel azonban aligha kell számolni, mert mind Magyarország, mind Németország az irodalmi és a művészeti művek tekintetében erősen kiviteli államok, tehát érdekük az, hogy a nemzetközi szerzői-jogi Unióban megmaradjanak. Az egyezmény 2. cikke megállapítja azt, hogy a jövőben Magyarország és a Német Birodalom egész területe között csak a már többször említett többoldalú nemzetközi szerzői-jogi egyezmény, valamint a jelen egyezmény van hatályban és az 1887. évi július hó 1-én kelt magyar-osztrák, valamint az 1899. évi december hó 30-án kelt magyar-német szerzői-jogi egyezmények (1887 : IX. és 1901 : VI. t.-c.) hatályukat veszítették. Az egyezményt — 3. cikke szerint — meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésének napjától számított három hónap múlva lép hatályba. Hatályban marad attól a naptól számított hat hónapig, amikor valamelyik szerződő fél felmondja. A törvényjavaslat 3. §-a az egyezmény 2. cikkével összhangban kifejezetten is hatályon kívül helyezi a régebbi szerzői-jogi egyezményeket becikkelyező 1887 : IX. és 1901 : VI. törvénycikket. A törvényjavaslat 4. §-a szerint a törvény végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak. Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert az új egyezmény hatálybalépésével hatályon kívül kell helyezni azokat a rendeleteket, amelyeket az említett régebbi egyezmények végrehajtásaképen a minisztérium és egyes miniszterek kiadtak. Budapest, 1941. évi február hó 5. napján. Dr. Radocsay László s. k., m. hir. igazságügy miniszter.