Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-423. A m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék jelentése a törvényhozás által az 1939-1940. számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben (1939:XVII. t.-c.) az 1939-1940. II. féléve (harmada) végén mutatkozó eltérésekről

423. szám. 137 A több-kiadásból esik az I. a II. félévre (harmadra) 4,081.070 4,081.075 18 18 927.321 800.000 10,700.409 906.350 13,334.081 39 22 17,415.156 P 70 f. 1,568.104 42 732.951 43 2,301.055 P 85 f. 14,172.840 14,172.840 64 64 5,268.849 10,665.150 34 96 15,934.000 30 30,106.840 P 94 f. ."'S

10 -3,2 Indokolások és megjegyzések: Jf. íéíeZ. Az ipari szervezéssel és anyaggazdálkodással kapcsolatban szükségessé vált beszerzési, tárolási és központi ellenőrzési költségek okozták. 2. tétel, A Magyar Optikai Művek r.-t. honvédelmi érdekből szükségessé vált üzembővítésének részbeni fedezetére kölcsön folyó síttatott. 3. tétel. Az előirányzott beruházásokon felül több olyan építkezési munkálat végrehajtása vált szükségessé, amelyek az előirányzat összeállításakor előreláthatok nem voltak, de amelyeket az 1939 ; II. t.-c, alapján átszervezett honvédség részére — különös tekintettel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területekre — halaszthatatlanul végre kellett hajtani. 4. tétel. Az ország légi biztonsága érdekében oly szükségletek fedezéséről is kellett gondoskodni, amely szükségletek az előirányzat szerkesztésekor még ismeretlenek voltak. 5. tétel. Az aknaszlatinai sóbányával való közvetlen vasúti összeköttetés céljából létesített Taracköz-aknaszlatinai vonal folytatólagosan felmerült építési költségei okozták. Hozzájárult még, hogy a kárpátaljai személygépkocsihálózat forgalmának lebonyolítása érdekében társasgépkocsikat kellett beszerezni. 6. tétel. Az üzem foglalkoztatása az előző évekéhez hasonlóan e számadási időszakban is a költségvetés Összeállításakor alapul vett munkatervnél lényegesen kedvezőbben alakult. Ennek következményeként nagymértékben emelkedtek a gyártási anyagokra ós munkabérekre fordított és az egyéb üzemi kiadások. A megnövekedett kereslet okozta erősebb igénybevétel szükségessé tette az üzemi létesítmények és berendezések nagyobbmér vű javítását, felújítását és átalakítását. A nagyobb foglalkoztatás továbbá maga után vonta a dologi kiadások, kiküldetési költségek, valamint a gyárak betegségi biztosító intézeteihez, illetve az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosítási alaphoz való hozzájárulás emelkedését is. 7. tétel. Az üzem nagyobb foglalkoztatottsága folytán és a jelentős megrendelések teljesítése érdekében szükségessé vált a gyárak további bővítése, korszerűsítése és új egységekkel való kiegészítése. A budapesti gépgyár részére a repülőgép-gyártás érdekében a budaörsi repülőtéren emelt hangár mellé műhelyt kellett építeni. A diósgyőri vas- és acélgyárban folytatódott az elektroacólmű és acélöntődé bővítése ; e műhelyeket, továbbá iroda- és öltözőhelyiséggel is ki kellett egészíteni. A diósgyőri új gyárban ugyancsak tovább folyt egyes műhelyek, valamint átvételi épületek és raktárak építése, illetve bővítése. Az új műhelyeket és épületrészeket természetszerűleg gépi berendezéssel és felszereléssel is el kellett látni. Ezenkívül folyamatban van a nagyobb munkáslétszám folytán Diósgyőrött szükséges újabb kétemeletes munkáslakóház építése s végül több kisebb beruházás is szükségessé vált. Megjegyzendő, hogy úgy a fenti előirányzat nélküli kiadás, mint az előző tétel alatt említett túlkiadás a nagyobb foglalkoztatásból eredő 36,466.654 P 82 f több bevételben teljes fedezetet talál. * Ebből 112.911 P 59 f elózó évi hitelmaradvány.