Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-350. Törvényjavaslat a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról

32 $50. száni. előtt és napjainkban. A vallásfelekezeti megoszlást azután a jelzett időpontokra vonatkozóan össze kell hasonlítani az egyes vallásfelekezeteknek annakidején biztosított főrendiházi, illetőleg felsőházi képviselet számadataival. Az összehasonlítást az alábbi táblázat tünteti fel: Az 1910. évben Az 1940. évben *) hivő (milliókban) főrendiházi tag hivő (milliókban) felsőházi tag Kat 11-0 26 8*2 29 Ref 2*6 6 2-5 10" Ev. .... •hT" 1-3 .6 0*6 5 Unit. .. 0-075 1 0*046 1 Gör. kel. 2-3 7 0*4 *) Az 1930. évi népszámlálási adatok szerint. 2 A táblázatból az látszik, hogy Magyarországon {Horvát-Szlavonország nélkül) az 1910. évi állapot szerint átlagosan 423 ezer katolikus, 430 ezer református, 220 ezer evangélikus és 328 ezer görög keleti hívőre esett egy-egy főrendiházi képviselet. Megnagyobbodott országunk területén — az 1930. évi különböző népszámlálások szerint — élő népességből pedig a tervezet rendelkezései értelmében 283 ezer katolikus, 250 ezer református, 120 ezer evangélikus és 200 ezer görög keleti hívőre jutna egy-egy felsőházi képviselet. Az ilyen módon végrehajtott arányosítás tehát lényegében megőrzi azt az arányt, amely a világháború előtt az egyes vallásfelekezetek — különösen pedig a katolikus és a protestáns vallásfelekezetek — között fennállott. A helyes arány fenntartása céljából a tervezet a római katolikus egyház képviselőinek — az ország visszacsatolt területrészeivel együtt hazatért történeti egyházi méltóságokon felül — még két felsőházi széket biztosít és pedig a munkácsi görög szertartású római katolikus egyházmegyének Magyarországhoz tartozó részének apostoli kormányzója és az Erdélyi Római Katolikus Státus helyén talált szervezet világi vezetője személyében. Az eperjesi görög szertartású római katolikus egyházmegye történeti alapítású katolikus püspökség ; tehát a jogfolytonosság és jogfenntartás elvének felel meg, ha ennek az egyházmegyének itt maradt részét kormányzó egyháznagy a felsőházban helyet foglal. Hasonlóképpen történeti alapítású római katolikus egyházi szervezet az Erdélyi Római Katolikus Státus is. Ennek a szervezetnek a gyökereit egészen a XV. századig lehet visszavezetni. Ez a különleges intézmény fokozatosan fejlődő és az 1866. évben végleg meghatározott szervezetével egészen az 1932. évig működött. Az apostoli Szentszék és a román király között az 1932. évben megkötött »Aecord« nevű egyezmény ezt a szervezetet megszűntette, illetőleg oly szervezetté alakította át, amely a történeti eredetű magyar szervezettől lényegesen eltér. Az Erdélyi Római Katolikus Státus szervezetén keresztül az erdélyi római katolikus egyházmegye ügyeinek intézésében a világi elemek jelentékeny mértékben részt vettek. Ugyanezek a világi tényezők Erdély közéletében és a keresz-